Baranya vármegye, Tolna vármegye vagy a Balaton környéke mind olyan részei az országnak, ahol egyre több német szót hallhatunk, és nem a turisták miatt. Miközben a német nemzetiségiek száma régóta számottevő Magyarországon, egyre terebélyesebb az a német közösség is, amely az elmúlt időszakban költözött ide – világít rá Bauer Bencének, a Magyar–Német Intézet igazgatójának nemrég megjelent írása. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva az elemzés kifejti, hogy a Magyarországon élő német nemzetiségiek, tehát az őshonos kisebbség száma 2011-ben – a legutóbbi népszámláláskor – 185 696 fő volt. A rendszerváltás utáni években az ide költöző németek száma még elenyészőnek számított, mindössze pár ezerre volt tehető. Az elmúlt négy évben azonban dinamikus, 34,9 százalékos emelkedés történt, 2019-ben 16 537-en érkeztek, és a hazánkban tartósan letelepedő német állampolgárok száma 2023-ban már elérte a 22 310-et.

Német problémák kontra magyar élet
– Sok németnek a saját ingatlan megfizethetetlen álom – mondja el Bauer Bence a megugró érdeklődés egyik okaként.
Németországban már a felső középosztály is egyre ritkábban engedheti meg magának a saját tulajdonú ingatlan vásárlását, miközben idehaza – főleg vidéken – ez még lehetséges.
Szintén fontos tényező a németeknél (és nem csak az udvariassági társalgásaik egyik témája), hogy milyen az időjárás egy adott helyen, hiszen a magyarországi kedvező éghajlat is szerepet játszik a költözésről szóló döntés meghozatalában. A magyar konyha ugyancsak nagy népszerűségnek örvend, tehát a kulináris és gasztronómiai előnyök, emellett a turisztika és a kultúra, a magyarok vendégszeretete és befogadókészsége is mind-mind fontos szempont – állítja Bauer Bence elemzése.
A Magyarországon ingatlant vásárlók és letelepedők túlnyomó része nyugdíjas, akik éppen azokba a falvakba költöznek, ahol kevés a munkahely és nagy az elvándorlás. Negatív tényezőként akár árfelhajtó hatása is lehetne a külföldiek beköltözésének, de egyelőre nem tapasztalni ezt az adott településeken, így a közösségeknek pozitív az új lakosok megjelenése.
Számos olyan példa van, hogy az ide érkező németek a közösség aktív tagjaivá váltak. Például a Dunántúl egyes régióiban, beleértve a Balaton környékét, igazi német ajkú infrastruktúra alakult ki, vannak már német mesterek és szolgáltatók is
– sorolja Bauer Bence, hozzátéve, hogy a németek megtalálják saját útjukat, nemhiába mondjuk róluk, hogy jól szervezettek.