Baranya vármegye, Tolna vármegye vagy a Balaton környéke mind olyan részei az országnak, ahol egyre több német szót hallhatunk, és nem a turisták miatt. Miközben a német nemzetiségiek száma régóta számottevő Magyarországon, egyre terebélyesebb az a német közösség is, amely az elmúlt időszakban költözött ide – világít rá Bauer Bencének, a Magyar–Német Intézet igazgatójának nemrég megjelent írása. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva az elemzés kifejti, hogy a Magyarországon élő német nemzetiségiek, tehát az őshonos kisebbség száma 2011-ben – a legutóbbi népszámláláskor – 185 696 fő volt. A rendszerváltás utáni években az ide költöző németek száma még elenyészőnek számított, mindössze pár ezerre volt tehető. Az elmúlt négy évben azonban dinamikus, 34,9 százalékos emelkedés történt, 2019-ben 16 537-en érkeztek, és a hazánkban tartósan letelepedő német állampolgárok száma 2023-ban már elérte a 22 310-et.
Német problémák kontra magyar élet
– Sok németnek a saját ingatlan megfizethetetlen álom – mondja el Bauer Bence a megugró érdeklődés egyik okaként.
Németországban már a felső középosztály is egyre ritkábban engedheti meg magának a saját tulajdonú ingatlan vásárlását, miközben idehaza – főleg vidéken – ez még lehetséges.
Szintén fontos tényező a németeknél (és nem csak az udvariassági társalgásaik egyik témája), hogy milyen az időjárás egy adott helyen, hiszen a magyarországi kedvező éghajlat is szerepet játszik a költözésről szóló döntés meghozatalában. A magyar konyha ugyancsak nagy népszerűségnek örvend, tehát a kulináris és gasztronómiai előnyök, emellett a turisztika és a kultúra, a magyarok vendégszeretete és befogadókészsége is mind-mind fontos szempont – állítja Bauer Bence elemzése.
A Magyarországon ingatlant vásárlók és letelepedők túlnyomó része nyugdíjas, akik éppen azokba a falvakba költöznek, ahol kevés a munkahely és nagy az elvándorlás. Negatív tényezőként akár árfelhajtó hatása is lehetne a külföldiek beköltözésének, de egyelőre nem tapasztalni ezt az adott településeken, így a közösségeknek pozitív az új lakosok megjelenése.
Számos olyan példa van, hogy az ide érkező németek a közösség aktív tagjaivá váltak. Például a Dunántúl egyes régióiban, beleértve a Balaton környékét, igazi német ajkú infrastruktúra alakult ki, vannak már német mesterek és szolgáltatók is
– sorolja Bauer Bence, hozzátéve, hogy a németek megtalálják saját útjukat, nemhiába mondjuk róluk, hogy jól szervezettek.
Társadalmi kiközösítés jár a nézetekért
Mindez így történt a 2020 márciusában Magyarországra jött Emily Paersch esetében is, aki nem sok időt vesztegetve saját vállalkozásba kezdett férjével, Andreasszal. A már több mint húsz éve együtt lévő házaspár a Rajna-vidék–Pfalz tartománybeli Bad Kreuznachból érkezett, amely Frankfurttól mintegy nyolcvan kilométerre nyugatra található. Annak ellenére, hogy a Nahe folyó két partján fekvő fürdőváros elragadó látványt nyújt, a házaspár egyre boldogtalanabbá vált. A Fonyódhoz közeli Somogyváron kezdtek új életet, ahol egy honlapkészítéssel foglalkozó céget hoztak létre.
Magyarországon új otthonra találtunk. A Balatontól délre fekvő vidék a szülőföldünkre emlékeztet minket, amelyet szintén a szőlőművelés jellemez
– meséli Emily Paersch, mennyire elégedettek jelenlegi életükkel. Már most nagyon kötődnek az itteni konzervatív értékvilághoz, amelynek pillérei a család, az egészséges nemzetfelfogás és a keresztény hit, és tetszik nekik az autentikus magyar életmód is – megfigyeléseik szerint a magyarok a szívükből beszélnek és nem törekszenek a külsőségekre.
Költözésük egyik oka Németországnak az Emily Paersch által abszurdnak titulált energia- és gazdaságpolitikája, hiszen egy iparosodott országot akarnak ellátni olyan energiaforrásokkal, mint például a szél- és a napenergia, ám nem teremtik meg az ehhez szükséges feltételeket. Ehhez társul az Oroszországgal szembeni szankciós politika, amely hatással van az ország energiaellátására és felhajtja az árakat.
– Egyre kevesebb vállalat tudja megfizetni a magas energiaköltségeket, egyre több nagyvállalat hagyja el Németországot mint telephelyet – panaszolja Emily Paersch. – A megbízható és megfizethető energiaellátás egy ipari nemzet alapja, és pontosan ez az, amit a szemünk láttára szisztematikusan tönkretesznek.
A másik ok az elhibázott migrációs politika, amely Emily Paersch szerint hatalmas pénzügyi kihívásokat és biztonsági torzulásokat okozott a német társadalomnak. A berlini kormány 2022-ben csaknem 1,2 millióval több menekültet fogadott be, mint a menekültválság csúcspontján, 2015-ben.
– Időközben szinte valamennyi tartomány felszólította a német kormányt, hogy állítsa le a beáramlást, mivel kapacitásuk elérte a határt. Már idősotthonokat ürítenek ki, hogy menekülteket fogadhassanak be. Bárki, aki nyíltan felvállalja ezeket a problémás fejleményeket Németországban, társadalmi kiközösítésben részesül, szélsőjobboldalinak bélyegzik meg vagy akár harcolnak is ellene. Ebben a környezetben már nem éreztük jól magukat – összegezi Emily Paersch, hozzátéve, hogy a tömeges bevándorlással a bűnözés is hatalmas mértékben megnőtt, a rablás, a csoportos nemi erőszak, a testi sértés, sőt a gyilkosság is szinte a mindennapok része, ami rombolja a biztonságérzetet és ezáltal az életminőséget.
Bauer Bence elemzésében szintén megemlíti, hogy Németországban tavaly 11,5 százalékkal növekedett az elkövetett bűntettek száma, sokéves átlagot nézve viszont inkább stagnál. Beszédes az összehasonlítás Magyarországgal, ahol az utóbbi tíz évben ez a szám 64,5 százalékkal csökkent. Lakosokra vetítve még szembetűnőbb a különbség: Németországban százezer lakosra tavaly 6762 bűntett jutott, míg idehaza ez a szám 1732, azaz a németországi érték negyede.
Máshol sincs kolbászból a kerítés
Nemcsak az ideköltöző németek körében figyelhető meg növekvő tendencia, a kivándorolt magyarok szintén nagy arányban fordulnak vissza. A KSH szerint 2022-ben 35 950 magyar állampolgár vándorolt haza, közülük 21 900 Magyarországon született és külföldi évei után tért vissza, illetve több mint 14 ezren olyanok, akik más országban látták meg a napvilágot, ám most mégis a magyarországi élet mellett tették le a voksukat. Az adatokból az is kiderül, hogy a tavalyi évben többen (összesen 26 500-an) költöztek külföldre, mint ahányan kisebb-nagyobb kitérők után hazatértek. Ezzel megszakadt az utóbbi évek pozitív tendenciája, miszerint többen jönnek vissza, de egyértelműen javít a vándorlási különbözeten, hogy a külföldön született magyarok szép számmal költöztek haza 2022-ben.
Még mindig nagyon sok honfitársunk él külföldön, de az az elképzelés, hogy Nyugaton mindenki jobban él, Magyarországon pedig mindenki rosszabbul, már rég nem igaz, sokkal árnyaltabb lett a kép
– fogalmaz Bauer Bence. – Ingatlant szerezni gyakorlatilag lehetetlen Németországban, még a jól kereső németeknek is. A nők munkavállalása nagy nehézségekbe ütközik, mivel a bölcsődei, illetve óvodai ellátottság gyakorlatilag megfizethetetlen.
Mindezek ellenére a nyugat-európai ország az egyik legvonzóbb úti cél a magyarok körében. A német szövetségi statisztikai hivatal 2022-es adatai alapján 214 695-ra tehető a Németországban élő honfitársaink száma. Az élet ugyanakkor ott sem fenékig tejfel.
Fapados körülmények közt tartják a magyarokat
– Hiába több a fizetés, mint itthon, a megélhetési költség aránytalanul magas. Én azért jöttem haza, mert nem érte meg ott maradni – magyarázza Antal Lajos, aki összesen nyolc évet élt Németországban, majd 2020-ban költözött haza. A dunaújvárosi férfi 2012-ben úgy érezte, összecsaptak a feje fölött a hullámok, és muszáj volt váltania. A müncheni repülőtéren helyezkedett el, hiszen nagy szerelmese a repülésnek, ám elmondása szerint az első évei rettenetesen nehezek voltak.
– Kiléptem az itteni komfortzónámból és belecsöppentem egy európainak európai, de teljesen idegen világba, ahol mindent meg kellett ismerni és tanulni. Egyedül mentem ki, a család csak pár évvel később követett. Magyarországra elsősorban az alacsony fizetés miatt érkeztem ismét haza. Ha ezt elmesélem ismerősöknek, akkor úgy néznek rám, mintha a holdról jöttem volna – meséli Antal Lajos utalva, hogy a fizetés arányaiban volt kevés.
Ha valaki elmegy külföldre, például Németországba, azt látja, hogy bizonyos élelmiszerek, így a tejtermékek és a kenyér olcsóbbak, mint itthon, de Antal Lajos szerint ez csak a felszín, mivel, ha megnézzük, hogy az ottani magasabb fizetésekhez milyen megélhetési költségek társulnak, akkor az arány már nem egyértelmű.
Az ember fizetésének harmadát, felét vagy akár kétharmadát is elviszi a lakbér, amihez még olyan kiadásokat is hozzá kell számolni, mint például a magas energiaárak vagy az autó fenntartása. Azok közül, akikkel Antal Lajos kiment a repülőtérre, nagyon sokan visszajöttek Magyarországra, még akkor is, ha elégedetlenek a hazai állapotokkal.
– Ameddig el kell végezni a munkát, addig befogadók a németek, de ha az ember előrébb akar lépni, akkor viszont erős fékekkel találkozik. A feleségem jól beilleszkedett, nagyon szerették a helyi közösségben, de előrelépni őt sem engedték.
Nagyon fapados körülmények között tartottak minket a munkaerőpiacon, így számot vetettünk és arra jutottunk, hogy itthon sem élnénk rosszabbul
– magyarázza Antal Lajos, aki feleségével nemrég visszalátogatott a német falujukba, mert gyakran éreztek erős nosztalgiát. – Nagyon örültek nekünk, de semmi sem változott, csak megszűnt a település egyetlen kocsmája, mert nem tudták fenntartani. Úgyhogy nem lett könnyebb az élet Németországban sem. Mindenkinek magának kell mérlegelnie, megéri-e kint maradnia. Őket is meg lehet érteni, de azt tapasztalom, hogy egyre többen jönnek haza.
Borítókép: Eladó ingatlan a Balatonon (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)
