– Miért fontos a természet a művészetében?
– Egész kicsi koromban tudtam már, hogy irodalommal és állatokkal fogok foglalkozni, de hogy milyen módon, az lassan alakult ki. A Covid-járványt ki is használtam, befejeztem a zoológiai tanulmányaimat, ami azért fontos, mert kutatásokhoz szükséges, hogy tudományos szempontból is igaz legyen, amiről írok. Nemzeti parkokba gyakran csak biológus kísértében mehetek be.

– Hogy jutott el Gerald Durrell szigetére, hogy örökbe fogadjon egy állatot a Jersey Állatkertben?
– Gyerekkoromban én is olvastam Durrell köteteit, szeretem a vadasparkokat, ezért amikor jött a lehetőség, jól megterveztem ezt az utat. Jersey szigetén egy luxuskemping sátorházaiban lehet lakni, teljes berendezéssel, fürdőszobával. A lemúrok területe mellett kaptam helyet, éjjelente hallottam, ahogyan beszélgetnek egymással. Az utazás nehézségeit az okozta, hogy az időjárás miatt gyakran törlik a repülőjáratokat, és bár hajóval is lehet ide utazni, az hosszabb, körülményesebb. Nagy gondom nem volt, ahhoz már hozzá vagyok szokva, hogy a csomagom elvész. Egy ott élő költő kollégával is találkoztam. Az elszigeteltség nem könnyíti meg az ottani életet, bármilyen szép is Jersey. Ott fogadtam örökbe egy örvös medvét, Bahiát.
– Rengeteget utazik. Mióta él távol Magyarországtól?
– Már több mint húsz éve, hogy Luxemburgba költöztem, ott dolgozom nyelvi lektorként. A 2000-es évek elején majdhogynem falusiasnak tűnt Luxemburg, a hétvégeken üresek voltak az utcák. Ma már jóval nagyobb a programkínálat is, hiszen minden ide érkező, itt dolgozó hozza otthonról a maga kultúráját. A komoly- és könnyűzenei választék mindig is bőséges volt, de a színházat tekintve mutatkoztak hiányosságok. Ma már vendégjátékokkal is sokan szerepelnek itt. Rendkívüli választéka van a helyi központi könyvtárnak, ez a kutatásaimat is mindig megkönnyíti.
Az elindulás ideje és a saját művészi világ
– Annak idején Tarján Tamás volt a mentora, aki a költői és drámaírói pályán segítette. Angolul és magyarul is ír.