Karikó Katalin önéletrajza rólunk szól

Nemrég jelent meg Karikó Katalin műve, Áttörések – Életem és a tudomány címmel. A biokémikus önéletrajza érthetően adagolja a tudományt és számos olyan élményt, amely megmutatja: egy tehetséges hazánk fia minden magyar és külföldi nehézség, szakmai féltékenység ellenére is tud boldogulni.

Budapest, 2023. október 2. Karikó Katalin Széchenyi-díjas magyar biokémikus (képünkön) és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért, jelentették be 2023. október 2-án a stockholmi Karolinska Intézetben. A felvétel Karikó Katalinról a Semmelweis Budapest Award elismerés átadásán készült a Semmelweis Egyetem rektori épületében 2022. december 15-én. MTI/Balogh Z Fotó: Balogh Zoltán

Karikó Katalin célja egyértelmű volt: a kutatás. Ennek rendelt alá mindent. Nem akart ő elmenni Magyarországról, de mennie kellett, mert elfogyott a kutatási pénz. Európa több egyetemére pályázott, de csak akkor fogadták, ha hoz pályázati pénzt. Ha lett volna, itthon marad. A pénz az Egyesült Államokban is állandó téma volt, és a szakmai hiúság sem hiá­nyzott az óceán túlpartján. Egyik főnöke azt hitte, hogy neki dolgozik, megdöbbent, amikor Karikó Katalin azzal replikázott, hogy tudományos problémák megoldásán dolgozik. Az ő sarkcsillaga maga a tudomány volt.

Azt persze ő is belátja, hogy az egyetemi kutatás ádáz küzdelem, amelyben a kutatók hallatlan nagy nyomásnak vannak kitéve. Ki kell tűnni, amihez publikálni kell. Amit olykor nem megfelelően kezelnek. Nobel-díjas társával, Drew Weissmannal a Nature-nek küldték el a később világhírt hozó felfedezésüket, amit a tekintélyes tudományos lap azzal utasított el, hogy nem elég átütő a munka. És ezzel eljutottunk a Karikó-problémához. Éppen a magyar biokémikus a példa arra, hogy miként kellene megtalálni azokat az embereket, akik most végeznek fontos, de tudományos visszhang nélkül maradó kutatásokat. Hogyan segíthetnek abban, hogy ezek a kutatók kutatási pénzekhez jussanak, és ne kelljen megküzdeniük az egyetemi pénztárosokkal? Amikor az a bizonyos felfedezés végül megjelent az Immunity lapban, alig érkezett rá reakció. Egy világjárvány kellett ahhoz, hogy a világ megértse, mit értek el, és az miért fontos.

Érdekes történetek tárháza

Az élete kérdések sora. Mi lett volna, ha tanárai nem látnak fantáziát a hentes lányában? Mi lett volna, ha az amerikai főnöke eléri, hogy Karikót kitoloncolják az Egyesült Államokból? Ha egy kollégája nem dob neki mentőövet, ha nem fut össze véletlenül a fénymásolónál Drew Weissmannal? Ha nem ismerkedik meg az egyetemi biológusbuliban későbbi férjével, Francia Bélával, aki arra példa, hogy egy sikeres nő mögött olykor olyan férfi van, aki mindenben támogatja a feleségét, és közben ő is megtalálja a helyét a világ másik pontján. Lányuk, a kétszeres (amerikai) olimpiai bajnok evezős, Francia Zsuzsa legalább olyan fontos szereplője a kötetnek, mint az, amiért most tiszteljük a biokémikust.

A könyv erénye az érthetően adagolt tudomány. Erény, hogy nem titkolta, miként zsarolták meg az édesapjával a belügyesek, aminek eredményeként a Szegedi Biológiai Központ fiatal kutatóját beszervezték, de senkiről sem írt jelentést. Beszélt a betegségeiről és arról, hogy a lányával ketten azért tüntettek a Fehér Ház előtt, hogy mielőbb adjanak vízumot a Budapesten rekedt Francia Bélának. A férjnek és az apának.

Azt hiszi, de inkább üzeni, hogy a legtöbb, amit tehetünk, tanulni mindabból, ami kijutott, és aztán megpróbálni a világot egy kicsit jobb állapotban hagyni a következő generációnak.

(Karikó Katalin: Áttörések – Életem és a tudomány. Helikon Kiadó, Budapest, 2023, 304 oldal. Ár: 5999 forint)

Borítókép: Karikó Katalin a Semmelweis Budapest Award elismerés átadása előtt a Semmelweis Egyetem rektori épületében 2022. december 15-én.
Balogh Zoltán/MTI