Karikó Katalin önéletrajza rólunk is szól, hiszen innen indult. Sokunk története kezdődött úgy, ahogy az övé. Ugyanakkor nagyon kevesen olyanok, mint ő, aki nem hagyta, hogy a maga elé kitűzött célok értékét mások megkérdőjelezzék. Az egész pályája erről a hitről szólt.
A történelem általában nagyvárosokban íródik, de a kisebb helyeken élők is megszenvedik. Ez igaz a kisújszállási Karikó családra, ahol az apát az 1956-os forradalom után azért hurcolták meg, mert a közösség érdekében vigyázott a rendre. Nem politizált, de a balhét sem tűrte. Elküldték, megbélyegezték. A kisvárosi hentes Katalin nevű lányáról 2020-ig a szűk szakmán kívül senki sem hallott, majd megérkezett a koronavírus-járvány, és kellett a vakcina, kellett valami, egy technológia, ami emberek millióinak életét mentheti meg. Ennek a technológiának az alapját a Szegedi Biológiai Központból pénzhiány miatt elküldött Karikó Katalin dolgozta ki. Az ehhez vezető út néhány részletét mutatja be az Áttörések – Életem és a tudomány című kötet. A biokémikus könyvét egy amerikai kiadó adta ki, majd a napokban magyarul is megjelent a szerző módosításával és kiegészítésével. A borítón sárga matrica jelzi, hogy a szerzőé a 2023-as orvosi és élettani Nobel-díj.
Karikó Katalin önéletrajza szerénységet mutat
A kötet egy önmagát közepesen tehetségesnek tartó, de céltudatos és szorgalmas kisújszállási kislány útkeresését mutatja meg. Olyanét, aki szerint általában csak az keres kifogásokat, aki valamit nem akar megcsinálni. Ha valaki tényleg meg akarja oldani a feladatot, akkor előbb-utóbb megtalálja a megoldás módját. Leül, munkához lát, megtanulja, hogyan alakítsa át azt, amije van, azzá, amire szüksége van. Hogyan építsen fel például egy laboratóriumot. Azt vallja, hogy amit gyakorolunk, azt megerősítjük, rögzítjük.
A világhírű stresszkutató, Selye János Életünk és a stressz című munkája számára életre szóló fogódzó. Olyan, mintha neki írták volna. Abból tanulta meg, hogy csak azokra a dolgokra összpontosítson, amelyeket befolyásolni tud; amiket nem tud, azokat figyelmen kívül kell hagyni. Nem dolgozhat azért, hogy mások kedvében járjon, hogy elnyerje az elismerésüket, ehelyett saját célokat kell kitűzni, és azok elérésén munkálkodni.
Karikó Katalin célja egyértelmű volt: a kutatás. Ennek rendelt alá mindent. Nem akart ő elmenni Magyarországról, de mennie kellett, mert elfogyott a kutatási pénz. Európa több egyetemére pályázott, de csak akkor fogadták, ha hoz pályázati pénzt. Ha lett volna, itthon marad. A pénz az Egyesült Államokban is állandó téma volt, és a szakmai hiúság sem hiányzott az óceán túlpartján. Egyik főnöke azt hitte, hogy neki dolgozik, megdöbbent, amikor Karikó Katalin azzal replikázott, hogy tudományos problémák megoldásán dolgozik. Az ő sarkcsillaga maga a tudomány volt.
Azt persze ő is belátja, hogy az egyetemi kutatás ádáz küzdelem, amelyben a kutatók hallatlan nagy nyomásnak vannak kitéve. Ki kell tűnni, amihez publikálni kell. Amit olykor nem megfelelően kezelnek. Nobel-díjas társával, Drew Weissmannal a Nature-nek küldték el a később világhírt hozó felfedezésüket, amit a tekintélyes tudományos lap azzal utasított el, hogy nem elég átütő a munka. És ezzel eljutottunk a Karikó-problémához. Éppen a magyar biokémikus a példa arra, hogy miként kellene megtalálni azokat az embereket, akik most végeznek fontos, de tudományos visszhang nélkül maradó kutatásokat. Hogyan segíthetnek abban, hogy ezek a kutatók kutatási pénzekhez jussanak, és ne kelljen megküzdeniük az egyetemi pénztárosokkal? Amikor az a bizonyos felfedezés végül megjelent az Immunity lapban, alig érkezett rá reakció. Egy világjárvány kellett ahhoz, hogy a világ megértse, mit értek el, és az miért fontos.
Érdekes történetek tárháza
Az élete kérdések sora. Mi lett volna, ha tanárai nem látnak fantáziát a hentes lányában? Mi lett volna, ha az amerikai főnöke eléri, hogy Karikót kitoloncolják az Egyesült Államokból? Ha egy kollégája nem dob neki mentőövet, ha nem fut össze véletlenül a fénymásolónál Drew Weissmannal? Ha nem ismerkedik meg az egyetemi biológusbuliban későbbi férjével, Francia Bélával, aki arra példa, hogy egy sikeres nő mögött olykor olyan férfi van, aki mindenben támogatja a feleségét, és közben ő is megtalálja a helyét a világ másik pontján. Lányuk, a kétszeres (amerikai) olimpiai bajnok evezős, Francia Zsuzsa legalább olyan fontos szereplője a kötetnek, mint az, amiért most tiszteljük a biokémikust.
A könyv erénye az érthetően adagolt tudomány. Erény, hogy nem titkolta, miként zsarolták meg az édesapjával a belügyesek, aminek eredményeként a Szegedi Biológiai Központ fiatal kutatóját beszervezték, de senkiről sem írt jelentést. Beszélt a betegségeiről és arról, hogy a lányával ketten azért tüntettek a Fehér Ház előtt, hogy mielőbb adjanak vízumot a Budapesten rekedt Francia Bélának. A férjnek és az apának.
Azt hiszi, de inkább üzeni, hogy a legtöbb, amit tehetünk, tanulni mindabból, ami kijutott, és aztán megpróbálni a világot egy kicsit jobb állapotban hagyni a következő generációnak.
(Karikó Katalin: Áttörések – Életem és a tudomány. Helikon Kiadó, Budapest, 2023, 304 oldal. Ár: 5999 forint)
Borítókép: Karikó Katalin a Semmelweis Budapest Award elismerés átadása előtt a Semmelweis Egyetem rektori épületében 2022. december 15-én.
Balogh Zoltán/MTI
