Karikó Katalin önéletrajza rólunk is szól, hiszen innen indult. Sokunk története kezdődött úgy, ahogy az övé. Ugyanakkor nagyon kevesen olyanok, mint ő, aki nem hagyta, hogy a maga elé kitűzött célok értékét mások megkérdőjelezzék. Az egész pályája erről a hitről szólt.

A történelem általában nagyvárosokban íródik, de a kisebb helyeken élők is megszenvedik. Ez igaz a kisújszállási Karikó családra, ahol az apát az 1956-os forradalom után azért hurcolták meg, mert a közösség érdekében vigyázott a rendre. Nem politizált, de a balhét sem tűrte. Elküldték, megbélyegezték. A kisvárosi hentes Katalin nevű lányáról 2020-ig a szűk szakmán kívül senki sem hallott, majd megérkezett a koronavírus-járvány, és kellett a vakcina, kellett valami, egy technológia, ami emberek millióinak életét mentheti meg. Ennek a technológiának az alapját a Szegedi Biológiai Központból pénzhiány miatt elküldött Karikó Katalin dolgozta ki. Az ehhez vezető út néhány részletét mutatja be az Áttörések – Életem és a tudomány című kötet. A biokémikus könyvét egy amerikai kiadó adta ki, majd a napokban magyarul is megjelent a szerző módosításával és kiegészítésével. A borítón sárga matrica jelzi, hogy a szerzőé a 2023-as orvosi és élettani Nobel-díj.
Karikó Katalin önéletrajza szerénységet mutat
A kötet egy önmagát közepesen tehetségesnek tartó, de céltudatos és szorgalmas kisújszállási kislány útkeresését mutatja meg. Olyanét, aki szerint általában csak az keres kifogásokat, aki valamit nem akar megcsinálni. Ha valaki tényleg meg akarja oldani a feladatot, akkor előbb-utóbb megtalálja a megoldás módját. Leül, munkához lát, megtanulja, hogyan alakítsa át azt, amije van, azzá, amire szüksége van. Hogyan építsen fel például egy laboratóriumot. Azt vallja, hogy amit gyakorolunk, azt megerősítjük, rögzítjük.
A világhírű stresszkutató, Selye János Életünk és a stressz című munkája számára életre szóló fogódzó. Olyan, mintha neki írták volna. Abból tanulta meg, hogy csak azokra a dolgokra összpontosítson, amelyeket befolyásolni tud; amiket nem tud, azokat figyelmen kívül kell hagyni. Nem dolgozhat azért, hogy mások kedvében járjon, hogy elnyerje az elismerésüket, ehelyett saját célokat kell kitűzni, és azok elérésén munkálkodni.