– A pandémia idején rengeteget dolgoztam, nem értem rá interjút adni. Ezt megtették helyettem mások. Sajnálattal tapasztaltam, hogy gyakran azok mentek a stúdiókba, akik az interneten szerezték immunológiai ismereteiket – jegyezte meg az orvosi Nobel-díjas biokémikus, aki szerint amit az emberek nem értenek, attól félnek. A kutatóknak ezért el kell adni az eredményeiket. Neki is, de olykor többet várnak tőle – a biokémián és az immunológián túlmutatva –, mint amire szakszerűen válaszolhat. Az elmúlt években megtanulta, hogy minden egyes mondatát meg kell fontolnia, mert minden egyes szavát figyelik.
Karikó Katalin szerint akik bíztak benne, férfiak voltak, ellenben egy nő fokozta le. Beszélt arról, hogy az Egyesült Államokba érkezve csak magára számíthatott.
A fiataloknak azt üzeni, hogy azok menjenek kutatónak, akik szeretnek problémákat megoldani, elgondolkodni, akiket elbűvöl annak a lehetősége, hogy valamire elsőként jöhetnek rá. De az elmélyülés veszélyeket rejt. A kutatók hajlamosak a csőlátásra. Egyre mélyebbre merülnek a részletekben, egyre többet tudnak apróságokról, végül oda jutnak, hogy végtelen tudásuk lesz a semmiről.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!