Ki ne emlékezne a Baranyi László által megformált nagypapára, aki a Familia Kft. minden részében a lovira járt. A jövőre százéves Kincsem Park Európa egyik legszebb lóversenypályájaként várja az érdeklődőket. 2022-ben már 150 ezer látogatót fogadott a park, a Derby és Divat Fesztivál, a Kincsem Díj, a Food Truck Show és az Ügetőszilveszter csak néhány a rendezvények közül.

A történelmi múltú létesítmény bejáratánál a magyar csodaló, Kincsem életnagyságú bronzszobra fogadja a látogatókat. A régi és műemlék épületek jelentős részét felújították az elmúlt években. Nyolcvanhat hektáron, amerre a szemünk ellát, zöld terület. A nemzetközi színvonalú versenypályák lóversenyzésnek, galopp- és ügetőversenyeknek adnak otthont, van tréningezési lehetőség, fogathajtópálya és három éve agárversenypálya is. A közelmúltban megépült szintetikus galopp-pálya tavasztól őszig állandó minőségű futófelületet biztosít, a gyepet automata öntözőrendszerrel a nyáron folyamatosan locsolják, amit nagyban megkönnyít a 2019-ben kialakított tó. A Budapesti Rögbistadion is itt található.

A népszerűség növekedése egyrészt köszönhető a versenyszínvonal emelkedésének (amelyet a 2020-as jelentős díjkeretemelés hozott magával), másrészt a magyar lovas hagyományok újrafelfedezésének. A Magyar Lovaregylet közel kétszáz évvel ezelőtt, 1827-ben alakult Széchenyi István kezdeményezésére. A gróf Angliában döbbent rá, hogy a telivérek tenyésztése fontos a fejlődő nemzetek életében, így több egyedet is vásárolt. Az angol telivér ismeretlen lófajta volt korábban Magyarországon. Futtatásukhoz először az Üllői úti síkon épült pálya, amelyet 53 évig használtak. Száraz György, a Magyar Lovaregylet elnöke szerint Magyarországon az egész társadalmat átfogó nemzetmegújító programban indult a lóversenyzés, és az első futamokon már húszezer ember és háromezer fogat vett részt. Az aranykort a Monarchia hozta el. 1868-ban futották először a bécsi Freudenauban az Osztrák–Magyar Monarchia Derbyt, ami harmadikként jött létre Európában az angol Epsom Derby (1780) és a Francia Derby (1836) után. Ezt 1877-ben Kincsem nyerte meg. A csodakanca után a magyar klasszis lovak sorra győzni mentek az osztrákokhoz, például Patiance (1905), a háromszoros Király Díj-győztes Rascal (1910) és Pázmány (1919). Az első világháborút lezáró trianoni szerződés nem tett jót a lóversenysportnak, ám 1921-ben végül megrendezték az első Magyar Derbyt. A mai szabályok szerint a versenyen részt vevő telivért Magyarországon kell tréningezni, mindegy, hol születik vagy milyen országból származik a tulajdonosa. A legjobb 16 ló áll rajthoz. A galoppsportban a klasszikus, 2400 méteres futam a hároméves angol telivér mének és kancák versenye, amit minden tenyésztő, tulajdonos, tréner és lovas legalább egyszer meg szeretne nyerni.
A július 7-i Magyar Derby a sport nagy ünnepe. Van Galopp, Ügető és Agár Derby is – avat be Krebs András, a Kincsem Park ügyvezető helyettese. – Idén július 5. és 7. között rendezzük meg a Derby és Divat Fesztivált, amit szeretnénk az ország legelegánsabb szabadtéri programjává tenni. Az eseményen a futamok mellett a divat és a különleges ruhaköltemények is a középpontba kerülnek.
A külföldi indulókat elsősorban a nemzetközi versenynapok, a Kincsem Díj, az Imperiál Díj és az Overdose Díj várja szeptemberben. Itt a hároméves és az idősebb lovak is indulnak.