Katalin hercegné rákban szenved, de visszaveszi a kontrollt

Ha egy kép többet mond ezer szónál, akkor egy rég látott brit hercegnéről készült fotó egymilliónál is többet ér. Erre utal az elmúlt hetek brit királyi családot érintő közösségimédia-felhajtása. Katalin hercegné rákról szóló bejelentése elvileg a narratíva visszavételét célozta, ám kérdés, hogy az internet világában mennyire engedhetők meg a Buckingham-palota PR-ballépései.

2102842604 Lugas Fotó: Getty Images/Mark Case

Katalin hercegné álnéven él és énekel

A pletykák irányíthatatlanul kezdtek terjedni. Szóltak spekulációk a műtét súlyosságáról, amit alátámasztott, hogy II. Erzsébet csontrákjáról vagy korábban VI. György tüdőrákjáról is jóval később értesült a közvélemény. A hercegi pár házassági krízise és küszöbönálló válása is egyre többször került elő elsősorban a TikTokon, de egészen abszurd forgatókönyvek is születtek, például hogy Katalin az Álarcos énekes brit kiadásában énekel, a Buckingham-palota fogva tartja vagy Taylor Swift házában bujkál. Az egyik legviccesebb teória szerint a hercegné egy amerikai kisváros pékjébe szeretett bele, és álnéven él valahol a Közép-Nyugaton (a Wales család többi tagjáról nem szólt a fáma a Hallmark-szerű fogatókönyvben).

A palota szemmel láthatóan alábecsülte a közösségi média közönségével szükséges kapcsolattartást. Megnyugtatásként anyák napjára (Nagy-Britanniában nem májusban ünneplik az édesanyákat) egy elvileg Vilmos által fényképezett kép került fel a pár közösségi oldalaira, amelyen Katalin és három gyerekük fülig érő szájjal mosolyognak. Másnap az összes nagy fotóügynökség letiltotta fényképet, mivel az szemmel láthatóan gyengén photosoppolt kompiláció volt. A hercegné következő tweetjében elnézést kért, mondván „néha kísérletezik fotószerkesztéssel”. Ed Owens királyi történész szerint Katalin számos millenniumi generációs társához hasonlóan megtanulta saját javára használni a közösségi médiát, így saját életének kiszínezett, javított változatát osztotta meg eddig. A manipulált kép ezt az illúziót törte ketté, és adódott a kérdés, vajon mennyire hiteles a többi megosztott információ.

A KateGate-ként elhíresült eset után több, a királyi családról szóló fénykép is gyanússá vált. A Wales család tavalyi karácsonyi üdvözlőlapján már kiadásakor is felmerült, hogy mi történhetett Lajos herceg egyik ujjával, a II. Erzsébetről készült egyik utolsó fénykép viszont most került az érdeklődés középpontjába. Az elhunyt királynő ekkor töltött utoljára időt unokáival és dédunokáival, amelynek egyik bájos pillanatát elvileg Katalin örökítette meg. Most kiderült, hogy valószínűleg több kép montázsa az összeállítás. Ám nemcsak a hercegné fotóit vizsgálták meg, hanem például Archie keresztelői fényképét is, amelyet bár profi fotós készített, számos híradás szerint szintén manipulált. Chris Allerton fotós ugyanakkor csak a minimális fényelési változtatást ismeri el.

Tabula rasa a bejelentés

A botrány odáig fajult, hogy a walesi hercegné végül otthonának kertjében a BBC stábjának mondott el egy rövid nyilatkozatot, amelyben elmeséli, hogy a műtétje után végzett utólagos tesztek rákot diagnosztizáltak nála, és már kapja is a kemoterápiát. A március 23-án nyilvánosságra hozott videóval elvileg azért vártak ilyen sokáig, hogy Györgynek, Saroltának és Lajosnak ne kelljen az általa vetett hullámokkal szembenézniük az iskolában, a család ugyanis közel egy hónapos húsvéti szünetre vonult aznap.

Szakértők szerint úgy tűnik, a palota belátta, hogy a legjobb PR-stratégia a közösségi média korában az átláthatóságra, hitelességre, őszinteségre és megnyugtatásra törekvés. Nem véletlen, hogy egyfajta tabula rasának tekinthető Katalin videóüzenete, amely után celebektől az utca emberéig számosan kívántak jobbulást a hercegnének és szégyellték el magukat a KateGate-mémek miatt. Az össznépi online lelkiismeret-furdalás rávilágít, hogy az információhiány az algoritmusvezérelt közösségimédia-platformokon a pletykát táplálja. Jessica Maddox, az Alabamai Egyetem digitális médiatechnológia professzora szerint „a vírustortából mindenki szeretne egy darabot, a tartalomkészítők az összeesküvés-elméletek és a közösségi média metszéspontjában a legforróbb témát akarják, különösen információhiány esetén”. A közvélemény irányítására és a pozitív hírnév megőrzésére így a klasszikus eszközök nem működnek. Nem elég tehát nyugodtnak maradni és folytatni hétköznapi tevékenységünket, mert a pletykák már nemcsak 24 óráig élnek a TikTok, az X és a YouTube korszakában. Megbízható tudósítások hiányában a közösségi média átveszi az ártalmatlan vagy éppen kifejezetten bántó online csevegést, és addig erősíti, amíg az mindenhol el nem terjed.