Nógrádi György: Az emberiség kipusztulása

Elemzések szerint minden évszázad első fele a háborúké, a második a felvirágzásé. A XIX. század második fele tényleg hosszan tartó európai békét hozott, minden, dánokkal, osztrákokkal, franciákkal zajló porosz háborúk ellenére. Emellett csatázott az amerikai Észak és Dél, illetve folytatódott a gyarmatosítás és a világ újrafelosztása is. A XX. század első fele két világháborút, a szovjet polgárháborút és az ázsiai háborúkat hozta. A század második felében a koreai és a kubai válság vitte az emberiséget a világháború szélére, majd a vietnámi háború következett.

Iráni támadás Izrael ellen Fotó: Getty Images/Amir Levy

Az USA időleges kiesése ellenére ugyanakkor ömlik a támogatás Ukrajnába. Több ország képezi ki a katonákat, változatlan a pénzügyi és a fegyveres segítség is. A front felett mintegy négyszáz nyugati műhold van, amelyek az ukrán vezetést látják el információkkal. Emmanuel Macron francia államfő már bejelentette, hogy újabb katonai támogatást nyújt Ukrajnának, és hamarosan Kijevbe utazik. A németek azonban a belső és külső nyomás ellenére sem élezik tovább a konfliktust Moszkvával: nem szállítják az ukránok által követelt Taurus rakétákat. A svédek bejelentették, hogy hajlandók Gripen gépeket adni Ukrajnának, ha az ország a NATO tagja lesz.

A jövőt illetően a Nyugat megosztott. Egy négycsillagos amerikai tábornok, a NATO egyik legmagasabb beosztású vezetője azt mondta, hogy fel kell készíteni a lakosságot egy eljövendő háborúra. Hasonlóan nyilatkozott az észt miniszterelnök is, aki néhány éven belül várja a NATO-ellenes orosz támadást. Ma az Európában lévő hagyományos NATO-erők sokkal erősebbek, mint az oroszok, a tömegpusztító fegyverekben viszont egyensúly van, így egy harmadik világháború az emberiség kipusztulásával fenyegetne.

Irániak ünneplik az izraeli támadást. A konfliktus a teljes Közel-Kelet háborúba borulásával és a konfliktus kiszélesedésével fenyeget (Fotó: AFP/NurPhoto/Morteza Nikoubazl)

A mai ukrán vezetés számára létfontosságú, milyen amerikai kormányzat lesz a jövőben. A demokrata és a republikánus álláspont az ukrán helyzet kérdésében homlokegyenest eltér. Az ukrán államfő meghívta Donald Trumpot Kijevbe. Volodimir Zelenszkij ugyanakkor kijelentette, hogy az édesapja szerint először kell gondolkodni, aztán beszélni, és ezt Trump aligha fogja értékelni.

A Közel-Keleten a háború tavaly október 7-e óta tart, és a konfliktus további terjedése is napirenden van. Irán – miközben kínai közvetítéssel rendezte kapcsolatait Rijaddal – az elmúlt napokban csapásokat mért iraki és pakisztáni területeken lévő célpontokra. Pakisztán 24 órán belül csapással válaszolt, de a legnagyobb kérdés az, hogy Izrael hogyan reagál a múlt szombati iráni támadásra, amelyben Teherán több száz drónt és rakétát lőtt ki rá. A Hezbollah magasrangú vezetőire már lecsapott. Az USA ezerötszáz főt állomásoztat a térségben, és segített az iráni támadás elhárításában Jordánia és Szíria felett. António Guterres ENSZ-főtitkár szerint a Közel-Kelet a szakadék szélén áll, így a konfliktusok megoldására van szükség. Ugyanakkor az izraeli miniszterelnök által felvázolt új közel-keleti rendezés – amely elveti a kétállami megoldást – újabb kérdések sorozatát veti fel.

A Távol-Keleten véget ért a tajvani szavazás, amelyen a szavazatok negyven százalékával a Kínától a jövőben is függetlenségre törekvő erők győztek. A párt adja a jövendő államfőt, a parlamenti szavazáson viszont kisebbségbe kerültek, így a kínai nyomás Tajvanra a jövőben növekedni fog. Kína – amelyet az USA a fő ellenségének nevezett – folyamatosan javítja kapcsolatait az oroszokkal, így az idén sem fogunk unatkozni a világpolitikai játszmákat figyelve.