Decemberben nyílt a Magyar Menyasszony című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban, amely a XVI. századtól ötszáz év házasodástörténetén vezeti keresztül a látogatót. Visszatekint a nők helyzetére, szerepére, életkörülményeire, személyes történeteikre, frigyeikre. Ismert és ismeretlen nők elevenednek meg számos tárgyon, fotón, ruhán és installáción keresztül a leánykéréstől a ceremónián át a lakodalomig. Féltve őrzött ruháik, kellékeik, szerelmes leveleik mesélnek a női szerepekről és az esküvőhöz, a házassághoz fűződő viszony változásáról. A menyasszonyi ruha minden korban árulkodik viselője életkörülményeiről, milyen anyagi körülmények között élt, milyen ízlése és termete volt, illetve mesél a készítőről és a korról, a divatról és a szokások változásairól.
A mai menyasszony
Ma a május a házasulandók kedvelt hónapja, mivel többnyire tavasszal és nyáron tartunk esküvőket, ám nem volt ez mindig így. Korábban a paraszti családok előszeretettel házasodtak farsang idején, mert ekkor kevesebb volt a munka a földeken. 1945-ig elképzelhetetlen volt a templomi szertartás elhagyása, a lakodalom pedig három napig is eltarthatott – ha nem, megszólták a családot. A menyasszonyi ruha és a kelengye különösen fontos volt, mivel megmutatta a család anyagi helyzetét. A modern esküvők nagy lakodalom helyett sokszor a helyi anyakönyvi hivatalban köttetnek, ahol csak a két tanú jelenik meg a házasulandók mellett. Ennek egyrészt anyagi okai vannak, másrészt azok is választják, akik nem szeretik a ceremóniát, vagy a törvényes rész után később tartanak nagyobb ünnepséget a családdal. A kéttanús esküvő a pandémia alatt lett elsődleges a korlátozott részvétel engedélyezése miatt.
A hagyományos esküvők esetén az anyakönyvvezető, a pap és a vőfély kap szerepet, a modern szertatások új szakmákat hoztak. Az esküvői fotós, a zenei aláfestésért felelős DJ vagy zenekar, a profi esküvőszervező közös munkájában nagyon fontos a gyakorlatiasság, a szakértelem, hiszen a részleteken múlik, hogy a folyamat gördülékenyen működjön és pár feledhetetlen élménnyel gazdagodjon. Sokan szervezik a vacsorát, illetve az egész esküvőt valamilyen téma köré. Legegyszerűbb megoldásként a Pantone adott év színét megjelenítő palettában gondolkoznak. Így idén például számos világos barackszínű esküvő várható a Peach Fuzz árnyalat okán. Örök kedvenc a vintage stílus, amely régies, kopottas, antik jellege a meghívótól kezdve a menyasszonyi sminken, a frizurán és ruhán át a dekorációig, illetve az elkészült szépia fotókig mindenben megjelenik. A menyasszonyi ruhát a különleges anyag és díszítés jellemzi, színe a régiesség jegyében ritkán hófehér, inkább ekrü. Másik divatos opció a tengerész stílusú esküvő, amelyben a kék szín dominál, még inkább a tengerészkék. Hollywood Marvel/DC korszakának köszönhetően a szuperhősös esküvő is hódít. A figurák már a meghívón megjelennek, a vendégeknek pedig sokszor ügyelniük kell megjelenésükre, mert kötelező lehet a díszletekhez való alkalmazkodás. A téma számos variációra ad lehetőséget: a menyasszony és a vőlegény kedvenc szuperhőseik jelmezében esküdhetnek, vagy csak a kiegészítőkön, a dekoráción jelennek meg a választott figurák.
Egyre elterjedtebb a külföldi, a tengerparton vagy a hegyekben rendezett házasságkötés is. Vannak, akik a különleges ételekre helyezik a hangsúlyt, mások a dekorációra. Fontos, hogy a párok pontos költségvetést készítsenek és tartsák is azt. Ha kisebb a keret, csökkenteni kell a résztvevők számát. A francia esküvők esetén minimum ötszáz euró per fő a büdzsé, de az átlag a körülbelül nyolcszáz-ezer euró körüli költség fejenként. Korfu olcsóbb, ott akár vendégenként kétszáz eurótól lehet esküdni.
Mike Klára esküvőszervező, a Bebono Weddings alapítója Provence-ban él, és akár tengeren, hajón is szervez esküvőt. – Dublinban laktam és rendezvényszervezőként dolgoztam egy Michelin-csillagos étteremben. A Covid alatt döntöttünk úgy francia férjemmel, hogy odaköltözünk. Lassan megszületett az ötlet a saját vállalkozás, az esküvőszervezés elindítására.
Minden pár más, más igényekkel. Az a feladatunk, hogy megkeressük a szolgáltatókat, akik megfelelnek a pár stílusának és költségvetésének
– magyarázza Mike Klára.
A magyar különleges helyszínek gyakran valamelyik vidéki kastélyhoz vagy a Balaton partjához, például egy ottani pajtához kötődnek. A kültéri esküvők a pandémiának köszönhetően lettek népszerűek. A magyar hagyományok ugyan ismerik a fehér sátras lagzit, de a hűthető-fűthető, fényekkel, virágokkal, áttetsző ablakokkal dekorált sátor újdonság. Budapesten érdekesnek számít a Pál-völgyi-barlang vagy egy erdei tisztás, ám a párok legtöbbször még hotelt vagy rendezvényközpontot választanak.
Szertartásvezető, ceremóniamester az esküvőkön
Akik külön tartják a hivatalos szertartást és az esküvőt, gyakran kérnek fel szertartásvezetőt. A magyar törvények szerint a polgári házasságkötés csak anyakönyvvezető előtt érvényes. A speciális szertartásra vágyó párok a hivatalos önkormányzati esketés után a szertartásvezetővel bárhol, jogi kötőerő nélkül tarthatnak személyiségükhöz igazodó ceremóniát. A barát vagy családtag általi amerikai típusú esketésre azonban nincs lehetőség.
Tóber-Lukács Nikolett szertartásvezető szerint a szabadabb szertartás és a párközpontúság miatt választják sokan ezt a megoldást.
Másik ok lehet, hogy a szertartásvezető már ötvenezer forinttól elérhető, és akár a nemzeti ünnepeken is hívható. Ezzel szemben az anyakönyvvezető helyszíni esketése bőven több mint százezer forintba is kerülhet.
Ötven fő felett érdemes ceremóniamester segítségét igénybe venni, aki karmesterként hangolja össze az est folyamán a tennivalókat, irányítja a lagzi eseményeit, konferál, játékokat vezényel, szemmel tartja az étterem személyzetét, és megoldja a felmerülő problémákat. Kiss Gergely ceremóniamester szerint szakmája nem a vőfélyt váltja, hanem a kettő párhuzamosan elérhető, és a párok eldönthetik, melyiket szeretnék. A vőfély a régimódi rigmusokkal, bottal, kalappal kíséri az esküvőt, míg a ceremóniamester öltönyben és nyakkendőben végzi a munkáját, és mindig a párhoz igazítja mondanivalóját. A városi esküvőkön ma már gyakorlatilag csak ceremóniamester dolgozik, vidéken még gyakori a vőfély. Előfordul, hogy nem megfelelő időben szól közbe, amivel megöli a hangulatot, a ceremóniamester viszont a háttérből irányítja az eseményeket. Ezeken az esküvőkön nincs lánykikérés, tányértörés, sokszor külön ajándékozás sincs, illetve egy helyen van a szertartás és a vacsora.
Voltam vadnyugati esküvőn, ahol én voltam a seriff, és a násznép is beöltözött. Érdekes az ilyen felkérés, de azt is szeretem, ha nem kérnek semmi különlegességet. A feladatom, hogy ne legyen a páron teher. Nem látványos, de rendkívül fontos háttérmunkákat végzek. Hamar közvetlen viszonyba kerülök a násznéppel, így könnyebben fordulnak hozzám, ha bármi gondjuk van
– mondja el Kiss Gergely.
A Covid előtt egyszerűbb étteremben, kevéssé felkapott helyen százfős esküvőt hárommillióból lehetett kihozni, ugyanezt olyan frekventált helyen, mint a budai Vár, ötmillióból. Ma egy átlagos esküvő öt-hat millió forintba kerül, de nem ritka a nyolc-tíz millió sem. Egy 2022-es kutatás szerint a házasulandók mindössze 16 százaléka finanszírozza meg a felsőbb kategóriát. A spektrum másik oldala a másfél-három milliós költségvetés, ilyen összeghatárban azonban egyre kevesebb szolgáltató érhető el. Az alacsonyabb ár kompromisszumokat és számos saját munkát igényel.
Főként a helyszíntől függ, mennyibe kerül az étkeztetés és az italsor, illetve van-e az árban foglalt dekoráció és zene. A vendégeknek is illik mélyen zsebbe nyúlni. Korábban a legtöbben húszezer forint körüli összeget adtak, ami fedezte a vacsora árát, ma viszont ennek legalább dupláját kell fejenként a borítékba tenni.
A ráfizetés miatt sokan választják a szűk körű ünneplést, ami a vékonyabb pénztárcájú meghívottaknak is könnyebbség.
