A magyar különleges helyszínek gyakran valamelyik vidéki kastélyhoz vagy a Balaton partjához, például egy ottani pajtához kötődnek. A kültéri esküvők a pandémiának köszönhetően lettek népszerűek. A magyar hagyományok ugyan ismerik a fehér sátras lagzit, de a hűthető-fűthető, fényekkel, virágokkal, áttetsző ablakokkal dekorált sátor újdonság. Budapesten érdekesnek számít a Pál-völgyi-barlang vagy egy erdei tisztás, ám a párok legtöbbször még hotelt vagy rendezvényközpontot választanak.
Szertartásvezető, ceremóniamester az esküvőkön
Akik külön tartják a hivatalos szertartást és az esküvőt, gyakran kérnek fel szertartásvezetőt. A magyar törvények szerint a polgári házasságkötés csak anyakönyvvezető előtt érvényes. A speciális szertartásra vágyó párok a hivatalos önkormányzati esketés után a szertartásvezetővel bárhol, jogi kötőerő nélkül tarthatnak személyiségükhöz igazodó ceremóniát. A barát vagy családtag általi amerikai típusú esketésre azonban nincs lehetőség.
Tóber-Lukács Nikolett szertartásvezető szerint a szabadabb szertartás és a párközpontúság miatt választják sokan ezt a megoldást.
Másik ok lehet, hogy a szertartásvezető már ötvenezer forinttól elérhető, és akár a nemzeti ünnepeken is hívható. Ezzel szemben az anyakönyvvezető helyszíni esketése bőven több mint százezer forintba is kerülhet.
Ötven fő felett érdemes ceremóniamester segítségét igénybe venni, aki karmesterként hangolja össze az est folyamán a tennivalókat, irányítja a lagzi eseményeit, konferál, játékokat vezényel, szemmel tartja az étterem személyzetét, és megoldja a felmerülő problémákat. Kiss Gergely ceremóniamester szerint szakmája nem a vőfélyt váltja, hanem a kettő párhuzamosan elérhető, és a párok eldönthetik, melyiket szeretnék. A vőfély a régimódi rigmusokkal, bottal, kalappal kíséri az esküvőt, míg a ceremóniamester öltönyben és nyakkendőben végzi a munkáját, és mindig a párhoz igazítja mondanivalóját. A városi esküvőkön ma már gyakorlatilag csak ceremóniamester dolgozik, vidéken még gyakori a vőfély. Előfordul, hogy nem megfelelő időben szól közbe, amivel megöli a hangulatot, a ceremóniamester viszont a háttérből irányítja az eseményeket. Ezeken az esküvőkön nincs lánykikérés, tányértörés, sokszor külön ajándékozás sincs, illetve egy helyen van a szertartás és a vacsora.
Voltam vadnyugati esküvőn, ahol én voltam a seriff, és a násznép is beöltözött. Érdekes az ilyen felkérés, de azt is szeretem, ha nem kérnek semmi különlegességet. A feladatom, hogy ne legyen a páron teher. Nem látványos, de rendkívül fontos háttérmunkákat végzek. Hamar közvetlen viszonyba kerülök a násznéppel, így könnyebben fordulnak hozzám, ha bármi gondjuk van
– mondja el Kiss Gergely.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!