A kötet első részében a házasodási hagyományok és szabályok témakörében olvashatnak arról, hogy századokkal ezelőtt és a közelmúltban mit viseltek, mit fogyasztottak erdélyi főurak és felvidéki munkások, hogyan koreografálódott az ünnepi eseménysor, ha katonatiszt volt a vőlegény, ha zsidó a menyasszony vagy özvegy, mit jelentett a nászéjszaka a tanult polgárlánynak és az álszemérem áldozatainak – olvashatjuk a Nemzeti Múzeum ismertetőjét az intézmény Facebook-oldalán.
Mint írják, a második rész írásai valamilyen okból ismert, fontos, érdekes vagy szívszorító menyasszonytörténeteket mutatnak be: a nagyhercegnőt, a költőfeleséget, a milliomosnőt, az önfeláldozó politikusfeleséget, a dinasztikus küldetést teljesítő királyi hercegnőt, a kitelepített parasztlányt, az imádott, vagy éppen messzire bujdosó színésznőt.
A harmadik rész a menyegzői reprezentációt taglalja a legrégibb ismert királyi menyasszonyi ruhától a lakodalmi fogásokon és rigmusokon át az ajándékokig, és nem utolsósorban a nagy pillanat megörökítéséig.
A Magyar Nemzeti Múzeum a kötetet a kíváncsi menyasszonyoknak és vőlegényeknek, a meghatott örömszülőknek, a büszke családnak, a nosztalgiázó érdeklődőknek ajánlja és mindenkinek, aki számára fontos, hogy ötszáz év felhalmozott tudása, hagyománya, írott és tárgyi emlékei ne vesszenek el.
A 648 oldalas kiadványt, amely szervesen kapcsolódik a múzeum Magyar menyasszony című kiállításához, Kiss Erika, Orgona Angelika és Simonovics Ildikó szerkesztette.
