Amerikai filmekből ismert esküvői szokások terjednek itthon

Vőfélyek helyett ceremóniamesterek terelik a násznépet, kávéfőzők és robotgépek helyett bankszámlaszámra kéri a nászajándékot a pár, az örömszülők és a tanúk helyett pedig beszédírók vetik papírra gondolataikat. Hogyan változtak az esküvői szokások az elmúlt évtizedben?

20230114 Kaposvár Divatbemutatókkal és negyven szolgáltatóval várták a szervezők azokat, akik ellátogattak a hétvégén a 13. Somogyi Esküvő Kiállításra a kaposvári Dorottya Hotelbe. Az eseményen fotósok, ruhaszalonok, ékszerész üzlet és étterem is képviseltette magát. Fotó: Lang Róbert lr Somogyi Hírlap Fotó: Lang Róbert Forrás: Somogyi Hírlap

Legyen osztályrészed annyi boldogság, hogy kedves maradj, annyi megpróbáltatás, hogy erős maradj, annyi remény, hogy boldog maradj, annyi barát, hogy vigaszra lelj és annyi elszántság, hogy minden napod jobb legyen, mint a tegnapod! – diktálja Jennifer Lopez esküvőszervező karaktere a kétezres évek elejének klasszikussá érett romantikus vígjátékában a tanú fülesébe pohárköszöntőjét, miközben a szakácsok, a pincérek és az egyik szemfüles vendég döbbenten áll a jelenet előtt. Az ezredfordulón még Amerikában sem volt elterjedt, hogy az esküvői beszédeket ne a felkért résztvevők írják. Az elmúlt években azonban az angolszász világban és Magyarországon is egyre többen fordulnak beszédíróhoz, igaz, többnyire titokban, mivel bár számos esküvői szokás változása elfogadott, a tanulatlan önkifejezés még mindig inkább szégyellnivalónak számít.

A falusi gyerekjátékokban még élnek a hagyományos esküvői szokások. Fotó: Észak-Magyarország/Bujdos Tibor

Heidi Ellert-McDermott brit beszédíró szerint klienseik 97 százaléka titkolja, hogy szellemírót alkalmaz, annak ellenére, hogy rendszeresen fordulnak hozzá Amerikából, Ázsiából és Ausztráliából is. A Hitched esküvői tanácsadó cég felmérése szerint a házasulandó felek 42 százaléka izgul az esküvőn elmondott fogadalom, illetve a pohárköszöntő miatt, ezért számosan gondolkoznak profi segítség kérésén. Ötvennyolc százalékuk azonban nem mondaná el párjának, főleg mivel 62 százalék megbántva érezné magát, ha jövendő férje vagy felesége nem a saját szavait használná. 

Zoe Burke, a Hitched szerkesztője úgy véli, hogy az esküvői beszédek mindig is stresszesek voltak, azonban az okostelefonok és a közösségi média fejlődése miatt ma minden korábbinál nagyobb a nyomás a megszólalón, hogy tökéletes beszédet mondjon, hiszen egy vírusként terjedő, kínos fogadalmat vagy pohárköszöntőt soha nem lehet eltávolítani a netről.

– Azt látom, hogy sokan nem tudják kifejezni gondolataikat, nehéznek érzik közönség előtt szavakba önteni érzelmeiket, ezért a szabás-varráshoz vagy a kőművesmunkákhoz hasonlóan szakembert fogadnak, aki ismeri a retorika szabályait – mondja Tóth M. Erika beszédíró, hozzátéve, hogy bár beszédeinek többsége esküvőkre készül, Magyarországon ez a szolgáltatás még nem terjedt el. – A neten keresve viszonylag egyszerű esküvői beszédírót találni, illetve léteznek már Facebook-csoportok is, ahol a párok a fogadalmuk megírásához, az örömszülők pedig a pohárköszöntőhöz keresnek segítséget.

Rózsa Diána esküvőszervező és Baross Csaba ceremóniamester is hasonlóan vélekedik, tudják, hogy léteznek beszédíró szolgáltatók, de nem tudnak róla, hogy klienseik igénybe vettek volna hasonlót.

– Sokszor fordul elő, hogy lámpalázasak az örömapák, ilyenkor a ceremóniamesternek kell az ifjú párhoz beszélnie. Nem faggatom ki az örömapát, hogy az ő gondolatait mondjam el, hanem saját tapasztalatomból beszélek, ami improvizálva sokkal hitelesebb – magyarázza Baross Csaba.

Tény, hogy az okoseszközök és a közösségi média a kifejezési készségek romlását hozták. Az emojikkal való kommunikáció nemcsak a nyelvtani szabályok lazulását hozza, hanem a szókincs ellaposodását is. Továbbá a retorika szabályainak ismerete nélkül könnyen születhetnek dagályos, unalmas, rosszabb esetben kínos megszólalások. A TikTokot például nemrég járta be egy amerikai pár esküvője, ahol a vőlegény fogadalma arról szólt, hogy bár jövendő felesége nem konyhatündér, a hálószobában igazán ügyes, és ez minden hiányosságát felülírja. A menyasszony kínosan nevetett, a násznép kényelmetlenül fészkelődött a székeken, végül a vőlegény anyja próbálta oldani a helyzetet, biztosítva a vendégeket, hogy fia a szertartás után megkapja anyai fejmosását.

Terjednek a kihalóban lévő amerikai esküvői szokások

Párhuzamosan számos régi magyar szokás eltűnésével és a külföldiek átvételével valószínű, hogy a szellemírók esküvői megjelenése itthon is egyre elfogadottabbá válik. Terjednek a filmekből ismert amerikai jellegű szertartások, így például kötelező megadni az esküvő témáját. Gyakori a tengerparti, toszkán, provanszál vagy a királyi téma, de vannak olyan különlegességek is, mint a millenniumi divatszínnek számító rosé. Egyre többször fordul elő, hogy a témának megfelelően a párok a vendégeknek is előírják, milyen öltözékben jelenjenek meg – annak ellenére, hogy a dress code Magyarországon nem annyira kötött, mint Angliában vagy Amerikában.

A magyar egyházi szertartás klasszikus bevonulása, hogy a vőlegény vezeti édesanyját, a menyasszony pedig mögöttük, apja karján sétál az oltárhoz. Ma gyakori a papok által is hollywoodi verziónak hívott formátum, hogy a vőlegény az oltárnál várja a menyasszonyt.

 A másik jelentős változás a nászajándék kiválasztása. A robotgépek és kávéfőzők ideje lejárt, mivel a párok többsége együtt él az esküvő előtt, így nincs szükségük hasonló eszközökre. Helyette pénzt kérnek, sokszor bankszámlára utalva. Ez egyrészt személytelen, másrészt nincs meg a kialakult kultúra, hogy emellett megtartják-e a hazai szokás szerinti menyasszonytáncot, és abba mennyi kerüljön – mondja el Baross Csaba.

– Vőfély helyett a városi esküvőkön ceremóniamester „dirigál”. Elhagyjuk a lánykikérést, egy helyen van a szertartás és a vacsora. Nincs tányértörés, sokszor külön ajándékozás sem, viszont egyre többször fordul elő, hogy a menyasszony és a vőlegény a fotós kíséretében találkozik a szertartás előtt, hogy bensőségesen éljék meg az első egymásra pillantást – teszi hozzá Rózsa Diána.

Baross Csaba szerint a vidéki esküvőkön még mindig gyakran vezeti vőfély a lakodalmat, de már sokan ripacsnak tartják a szerepet. Előfordul ugyanis, hogy a vőfély nem megfelelő időben szól közbe, amivel megöli a hangulatot. A ceremóniamester ezzel szemben karmesterként viselkedik, aki a háttérből irányítja az eseményeket, és akkor kér szót, amikor az a vendégek irányításához vagy jókedvük biztosításához szükséges.

Szakértők szerint alapvetően nem probléma a szokások változása, ha néhány hazai elemet sikerül megtartani. A magyar esküvői szokások ugyanis nem homogének. Szigethy Zsófia néprajzszakértő szerint sokféle hagyomány létezett, amelyek településenként, közösségenként is változtak. Nagy hatással voltak például a nemzetiségi szokások, de az időszakonkénti változások is fontosak. A fehér menyasszonyi ruha például hiába Viktória királynő esküvőjéhez köthető, Magyarországon csak az 1920-as években terjedt el. Az esküvői menü sok tekintetben ma is hasonlít a XIX–XX. századi verzióhoz. A régi hagyomány húslevessel kezdett, majd jött a mártással tálalt főtt hús, utána a töltött káposzta és a pecsenye, desszertként pedig a rétes. Idővel a főtt hús külön tálalása elmaradt, a pörkölthöz és a pecsenyéhez megjelent a köret, majd a fasírozott és a rántott szelet. Ma a tradicionális ételek mellett más konyhák, például ázsiai, olasz vagy francia ízek jellemzik a magyar esküvőket, illetve gyakorivá vált előételt is felszolgálni, többek között hidegen tálalt liba- vagy kacsamájat.

A hazai esküvői szokások színességét veszélyezteti az amerikai uniformizáltság, ami azért különösen érdekes, mert az angolszász hagyományok is változnak, és több olyan szokás van, amelyek Magyarországon éppen divatossá váltak, pedig külföldön már egyre kevésbé használják őket.

Az egyik legszembetűnőbb ilyen változás a koszorúslányok összeöltöztetése. A hagyományos hazai esküvőkön nem volt az amerikai lánycsapathoz hasonlóan több koszorúslány. A vőlegény és a menyasszony tanúja, esetleg virágszóró kislányok kísérték a házasulandókat. Az elmúlt években Magyarországon is elterjedt a barátnőkből szervezett koszorús grémium, akiket kötelező egyforma ruhába öltöztetni. Az ebből származó előnytelen ruha- és hajviselet számos film témája volt az évek során. A testpozitivitás elterjedése nyomán azonban az angolszász világban ma már a fazonokat és a színeket is keverik, hogy minden koszorúslány a lehető legjobban nézzen ki.

Vőfélyt fogadni nem divatos, ennek ellenére a nyíregyházi Szemők András már több mint 1600 pár lakodalmában látta el a feladatot. Fotó: Kelet-Magyarország/Sipeki Péter

Elsődleges külsőségek

Kálmán Peregrin ferences szerzetes, a pasaréti Páduai Szent Antal-templom plébánosa szerint a külsőségek nagyon fontosak, ezért a párok ma már szinte kizárólag nem a templomhoz választanak éttermet, hanem az étteremhez templomot. A menyasszonyok továbbá a különleges ruhához nagyszabású helyszínt is szeretnének. Vannak tehát „eskető” templomok és kevésbé népszerű helyszínek. Pasarét – jó étterem hiányában – az utóbbi kategóriába esik, ezért hiába jár jegyesoktatásra közel negyven pár, ennek kevesebb mint fele esküszik a templomban.

A szakértők egyetértenek, hogy a katolikus szertartás a legkötöttebb, ezért ha nincs személyes kötődés a párok részéről valamely templomhoz, sokan fordulnak evangélikus vagy református lelkészhez. Rózsa Diána szerint az evangélikusok szabják leginkább a párok igényeire az esketést, még a helyszínre is kimennek, ha az fel van szentelve.

A kültéri esküvők a pandémiának köszönhetően lettek népszerűbbek. A magyar hagyományok ugyan ismerik a fehér sátras lagzit, de a hűthető-fűthető, fényekkel, virágokkal, áttetsző ablakokkal dekorált sátor újdonságnak számít. A kültéri helyszínek a nem egyházi esküvők terjedését hozzák, ami az esketésben is változásokat indított el. Amerikában már csak az esküvők egyötödét rendezik egyházi környezetben, ami negyvenszázalékos csökkenés 2009-hez képest. Gyakran látható a filmekben, hogy családtag vagy barát esketi a párokat. Erre az amerikai szabályozás lehetőséget ad, ha adott napra az illető online felhatalmazást kap.

A magyar törvények szerint polgári házasságkötés csak anyakönyvvezető előtt érvényes, az egyházi esküvő a felekezeti házassághoz kell. Ezért a speciális szertartásra vágyó párok két tanúval előbb elmennek az önkormányzathoz, majd a lagzi folyamán szertartásvezetőt fogadnak, aki jogi kötőerő nélkül eljátssza az esketést. 

A szertartásvezető a párok személyiségéhez idomítja a ceremóniát, de a barát vagy családtag általi amerikai típusú esketésre nincs lehetőség. Utóbbi népszerűsége a 2010-es években 29 százalékról 43 százalékra nőtt Amerikában.

Van tehát néhány dolog, amely biztos nem jelenik meg Magyarországon. Hagyományőrzők továbbá kiemelik, hogy több régi magyar hagyomány is feléledt, mint a lagzi zárásaként ismert gyertyafénykeringő. Esküvőszervezők szerint nemzetközi esküvők esetén is a párok inkább ezt választják az angolszász szokás helyett, amikor a párt elbúcsúztatja a násznép, mivel Amerikában és Angliában is egyre többször maradnának bulizni a párok.

Drága szertartás

Világszerte 350 milliárd dolláros iparág az esküvői szektor. A pandémia után a tavalyi volt a legsűrűbb az elmúlt negyven évben, és a szakértők az idén is hasonló számokat várnak. Az árak világszerte heven százalékkal emelkedtek a Covid előtti időszakhoz képest. Egy átlag amerikai esküvőt húsz- és ötvenezer dollár között lehet megszervezni, Angliában 26-28 ezer fontból. Magyarországon a Covid előtt egyszerűbb étteremben, kevéssé felkapott helyen százfős esküvőt hárommillióból lehetett kihozni, ugyanezt frekventált helyen, mint a Várban ötmillióból. Ma átlagos, nem elit helyen tartott százfős esküvő esetén négymillió forint a minimum, ötmillió az átlag, némileg igényesebb kivitelezéssel a hat-hétmillió forint a jellemző. Ez számos párnak okoz nehézséget, mivel egy 2022-es kutatás szerint a házasulandók mindössze 16 százaléka szán ennyit az esküvőre. Többségük másfél-három milliós költségvetéssel számol, húsz százalék ennél is kevesebbel, 17 százalék pedig három-négy millióval. A vendégeknek is illik mélyen a zsebükbe nyúlni. Korábban a legtöbben húszezer forint körüli összeget adtak, ami fedezte a vacsora árát, ma viszont szakértők szerint harminc-negyvenezer forintnak kell fejenként a borítékba kerülnie ahhoz, hogy a pár visszakaphassa az esküvőre költött összeg körülbelül kétharmadát.

Borítókép: A Somogyi Esküvő Kiállításon számos fotós, ruhaszalon, ékszerüzlet és étterem képviseltette magát (Fotó: Somogyi Hírlap/Lang Róbert)