Világszerte egyre több a halálos áldozat, Magyarországon sikerült megfordítani a trendet

A nyári kánikula mindig is fokozott veszélyt jelentett az idősebb korosztályra, hiszen a nagy meleg extra terhelést ró a szervezetre. Ilyenkor világviszonylatban megnő a halálozások száma, és a tendencia várhatóan romlani fog a globális éghajlatváltozás, az öregedő társadalmak és az eltérő társadalmi-gazdasági tényezők miatt. Magyarországon évek óta csökken a hőségriasztások alatti halálozás.

Magyarországon 2005 vezették be a hőségriasztást, a szakemberek munkájának köszönhetően komoly eredményeket tudunk felmutatni a többlethalálozások visszaszorításában. Forrás: Profimedia

A The Lancet folyóiratban tavaly közölt tanulmány szerint Európán belül nagy eltérések mutathatók ki az idősebb korosztályt terhelő növekvő átlaghőmérsékletben, leginkább augusztusban jelentkezik a kánikula. 

A hőhullámok általi többlethalálozások rangsorát a 85 évesnél idősebbek körében Párizs, Amszterdam és Róma vezeti, Budapest a középmezőnyben helyezkedik el, míg a mediterrán fővárosok közül Madrid és Athén is hátrébb szerepel. A veszélyeztetettség tehát jelentősen függhet a lakosság általános egészségi állapotától, a szervezet extrém meleghez való edzettségétől.

Budapest előtt áll London, Bécs és Bukarest, míg a lista végén Riga és Dublin található. A tartósan meleg időszakok nemcsak a legidősebbeket (75–85 év), hanem a fiatalabb korosztályokat is érinti. Budapesten például a 45–65 év közöttiek, Debrecenben és Miskolcon a 65–76 év közöttiek nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint Szegeden a 75–85 évesek vagy az annál idősebbek.

 

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) idei jelentése szerint 2023 volt a legmelegebb év a bolygón 1850 óta (ettől az évtől kezdve állnak rendelkezésünkre a műszeres mérések). Az éghajlatváltozás nyomán kialakuló hőhullámok, árvizek, aszályok, erdőtüzek és a gyorsan erősödő trópusi ciklonok világszerte emberek millióinak életét nehezítették meg jelentősen vagy egyenesen tették tönkre (Magyarországon ezekkel a szélsőségekkel nem feltétlenül szembesülünk ennyire direkten), ez pedig jelentős társadalmi feszültségeket és gazdasági veszteségeket okoz. Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint az éghajlatváltozás többről szól, mint a hőmérsékletről, az óceánok felmelegedése, a gleccserek visszahúzódása és az antarktiszi tengeri jég elvesztése szintén aggasztó (utóbbi kiterjedése a feljegyzések szerint még soha nem volt ennyire alacsony, csaknem egymillió négyzetkilométerrel csökkent az előző évhez képest, ami Franciaország és Németország együtt vett területének felel meg).

Mindez Falchetta tanulmányával összhangban azért is veszélyes, mivel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzései azt mutatják, hogy 2050-ig a hatvanéves vagy annál idősebb emberek száma megduplázódik, és megközelíti a 2,1 milliárdot, ami a világ népességének 21 százalékát teszi ki.

A WMO szerint a hátrányos helyzetű országokban az élelmiszerhiányban szenvedő emberek száma pár év alatt megduplázódott (a koronavírus-világjárvány előtti 149 millióról 2023-ra 333 millióra nőtt), ami jelentős népességmozgásokat is eredményez, és ez Európára, illetve a fejlett államokra is hatással van.

A WHO-val együttműködő szervezetek rengeteget tettek a többlethalálozások visszaszorításáért

A WHO 2003 óta készít hőségriadó-terveket, és javasolja a tagországoknak, hogy dolgozzanak ki saját ajánlásokat. Ennek a hatását lehet érezni, a korábban magas többlethalálozási arány mára a mediterrán fővárosokban is alacsonyabb.

Magyarországon 2005-ben vezettük be a hőségriasztást, és látjuk, hogy csökken a riasztások alatti veszteség, annak ellenére, hogy a hőhullámok egyre intenzívebbek

– mondja el a Páldy Anna kutatóorvos. Az intézkedés nyomán az elmúlt években mintegy felére csökkent a hőhullámok alatti többlethalálozás. Magyarországot az elmúlt tíz év során évente kettő-négy hőhullám érte el, de 2015-ben például öt alkalommal rendelt el az országos tisztifőorvos hőségriasztást. A hőhullámok egyre több napon át tartanak, egyre melegebbek és egyre gyakrabban alakulnak ki. Következményeiket nagymértékben befolyásolja, hogy a téli, kora tavaszi időszakban volt-e influenzajárvány, ezekben az eseteben a júniusi hőhullám már kevesebb áldozatot szed.

Több mint ötven fok

India jelenleg rendkívül súlyos hőhullámmal küzd, amely különösen Újdelhit és az ország északnyugati részén található Radzsasztán államot érinti. A hőmérséklet naponta meghaladja az ötven Celsius-fokot. Az Indiai Meteorológiai Szolgálat szerint Jhansi városában a hőmérséklet múlt szombaton elérte a 46,9 fokot. Médiajelentések szerint Balliában is rekordot mértek, ott a hőérzet akár a 61 fokot is elérhette. Az országos betegségellenőrzési központ jelentése szerint a hőség következtében eddig 46 haláleset történt és közel húszezer esetben gyanítanak napszúrást. A The Hindu helyi lap arról ír, hogy március óta a hőhullámok miatt bekövetkezett halálesetek száma valószínűleg jóval magasabb lehet a hatóságok által jelzettnél, akár nyolcvanan is elhunyhattak az elmúlt időszakban. A hatóságok szerint az északi Uttar Prades, Bihár és a keleti Odisa államban a parlamenti választásokon dolgozó tisztviselők is áldozatul estek a hőségnek, Madhja Prades államban pedig több mint ötezer embert kezelnek hőgutára utaló tünetekkel. Az ázsiai régióban több milliárd embert érintenek a rendkívüli hőhullámok, amelyeket a tudósok szerint az emberi tevékenység okozta klímaváltozás súlyosbít.

A kutatók Magyarországon belül is nagy eltéréseket figyeltek meg. Kánikula idején a fővárosi lakosok egészsége van a legnagyobb veszélyben, majd jóval lemaradva Eger következik, a harmadik helyen Pécs áll. Érdekes, hogy bár Szeged térségét éri a legtöbb napfény (évente több mint 2100 óra napsütés), itt a legmagasabb az éves átlaghőmérséklet és ezért szokás a napfény városának nevezni, ám a globális és az európai adatokkal összevetve jóval kisebb kockázatú település, a hazai nagyvárosok között mégis az utolsó előtti helyen, Győr előtt szerepel. Megerőltető hőhullámokra idén is számítanunk kell, főleg miután április 1-jén már regisztrálták is az év első hőségnapját (így nevezik azokat a napokat, amikor a hőmérséklet csúcsértéke meghaladja a harminc fokot). Augusztusra kell felkészülni a legjobban, akkorra ugyanis már az épületek is egyre nehezebben tudják tartani a benti hűvösebb levegőt.

Mire érdemes jobban figyelnie az időseknek?

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) figyelmeztetése szerint a tartós melegben fáradékonyabbak lehetünk, ezért javasolt többet pihenni, kerülni a megerőltető fizikai munkát és mérsékelni a legmelegebb órákban a sportolást. Páldy Anna szerint fontos ügyelni testünk megfelelő hűtésére: szabadtéren keressük az árnyékos helyeket, otthon nappal sötétítsük be a lakást, ha lehetséges, használjunk nedves ventilátort, jól karbantartott légkondicionálót, éjszakánként hűtsük a lakást vagy vegyünk langyos zuhanyt (naponta akár több alkalommal is). Figyeljünk továbbá a megfelelő folyadékbevitelre, sportolás esetén akár a duplájára is nőhet a folyadékigény.

Kerüljük a tömény szeszek, cukros üdítők, nagy mennyiségű koffeint tartalmazó italok fogyasztását. A legtöbb gyógyszer csak 25 fokig tartható szobahőmérsékleten, ha ennél melegebb van a helyiségben, tegyük a dobozokat a hűtőszekrénybe. Az idősek és krónikus betegségekben szenvedők panaszaik esetén kérjenek orvosi segítséget

– magyarázza Páldy Anna, hozzátéve, hogy semmiképp se felejtsünk a napon parkoló kocsiban gyerekeket és állatot, ilyen esetet látva rögtön hívjuk a 112-es segélyhívószámot. A kocsiban öngyújtót, sprayt, oldószereket, hígítókat és alkoholtartalmú fertőtlenítőket sem szabad hagyni, mert ezek a forróság hatására meggyulladhatnak, felrobbanhatnak. Kánikula idején 11 és 15 óra között tartózkodjunk hűvös helyen (ilyenkor extrém magas az UV-sugárzás), hordjunk fehér sapkát vagy széles karimájú kalapot, hosszú ujjú, fehér, természetes anyagból készült inget, a szemünk védelme érdekében pedig UV-szűrős napszemüveget. Használjunk a bőrtípusnak megfelelő fényvédő krémet, fürdőzéskor kerüljük a napozást, és semmiképp se ugorjunk a vízbe felhevült testtel. Az OKF tájékoztatása szerint a nyári hőség és a szárazság miatt naponta átlagosan száz tűz keletkezik erdőkben, mezőkön, gabonatáblákon, tartsuk be tehát a tűzgyújtási tilalmat.

A kutatók egyetértenek, hogy a hőségnapok növekvő száma és a túlnépesedés rendkívül összetett probléma. Falchetta szerint az egyre magasabb várható élettartam és az éghajlatváltozás együttesen sokkal több időssel terheli az egészségügyi ellátórendszert.

A kutató reméli, hogy a tanulmány segít meggyőzni a politikai döntéshozókat, hogy foglalkozzanak a népesség, illetve a várható élettartam növekedése és az éghajlatváltozás együtthatásával. Az egészségügyi források összpontosítására, az infrastruktúra fejlesztésére lenne szükség, beleértve például a légkondicionáló és hűtési központok megnövekedett áramigényének kezeléséhez szükséges elektromos hálózatok kiépítését és a városi zöldterületek növelését.