Az amerikai elnökválasztásra várva

Washingtonban sok minden el fog dőlni november 5-én.

Military mobility of Ukrainian soldiers continues in Donetsk Obl Fotó: FERMIN TORRANO

A NATO az Oroszországgal szembeni stratégiáját 1997-ben, 27 évvel ezelőtt dolgozta ki. Most próbálkoznak újjal. A NATO–orosz tanács, a háború kezdete, 2022 februárja óta nem ülésezett. Az ukrán elnök követeli Németországtól a Taurus rakéták átadását. Olaf Scholz kancellár, felvállalva, hogy ebben a hárompárti koalíció sem egységes, a kérést minden esetben kategorikusan elutasította. 

Ha a támogatás megszűnne a Nyugat részéről, Ukrajna rövid időn belül összeomlana.

 Most emelték a hadiadót, másfélről öt százalékra. A bankok nyereségadóját 50 százalékra, a pénzügyi cégek nyereségadóját 25 százalékra.

Szlovákia miniszterelnöke, Robert Fico kijelentette, hogy Ukrajna NATO-tagsága harmadik világháborút jelentene. Ukrajnában, ezen belül a hadseregben a korrupció továbbra is általános, a szökések száma növekszik. Amikor meghirdették, hogy várják a Nyugat-Európában élő ukrán fiatalokat, a hadseregbe alig volt jelentkező. A hidegháború egyik jelszava az volt, „meghalnál-e Hamburgért, meghalnál-e Chicagóért?” A válasz az volt, hogy Chicagóért igen. Ma ugyanez a kérdés, csak a Hamburg szót Ukrajnával helyettesítették be. A Nyugat a támogatást vállalja, a harmadik világháborút nem.

A Közel-Keleten tombol a háború. Izrael sorra vadássza le a különböző, vele szemben álló terrorszervezetek vezetőit. Képes megölni őket, több ezer kilométerre is Izraeltől. Izrael látványos katonai sikereket ér el. A Hamász meggyöngítése azt jelenti, hogy a szervezet jóval több, mint 20 ezer harcosának, több mint a fele a tavaly október 7-e óta folyó háborúban halt meg. A szervezet rakétáinak 90 százaléka felhasználásra került vagy az izraeliek felrobbantották. Északon, a Hezbollahhal szemben sikerült megsemmisíteni a szervezet struktúrájának több mint 30 százalékát.

A katonai sikerek nem vezettek politikai megállapodásokhoz. Csak az elmúlt napokban több nyugat európai ország, így a franciák és a spanyolok is bejelentették, hogy nem szállítanak több fegyvert a zsidó államnak. Az egészségügyi helyzet Gázában katasztrofális. Az USA, először történelmében, a külügy- és a védelmi miniszter útján közölte, hogy Izrael 30 napot kap, hogy biztosítsa a térség ellátását, vízzel, élelmiszerekkel és gyógyszerekkel, egyébként csökkenni fog az amerikai katonai támogatás.

A több mint félszáz muzulmán ország továbbra is egyhangúlag elítéli az izraeli politikát. Több arab ország, köztük az Izraellel jó viszonyt ápoló Jordánia és Szaúd-Arábia is kijelentette, hogy egy Irán és Izrael közötti háború esetén nem engednék át légterükön az izraeli katonai gépeket. A békétől ebben a térségben is nagyon távol állunk. 

Tajvan kérdésében a hidegbéke korát éljük. Mindkét fél, Kína és a vele szemben álló országok is provokálnak. 

Kína ügyesen felsorakoztatta maga mögött Oroszországot. Észak-Korea próbál Kína mellett újabb stratégiai szövetségest megnyerni, Oroszországot. Tajvan mögött vannak a térség fejlett tőkés államai, Japán, Ausztrália, Új-Zéland, valamint Dél-Korea és a Fülöp-szigetek. India, miközben továbbra sem akar globális játékossá válni, Oroszország második legnagyobb katonai besszállítója.

November 5-e az USA elnökválasztási dátuma. A külpolitika, ha nincs világháború Amerikában periférikus szerepet tölt be. A demokrata és a republikánus nézet mindhárom kérdésben más.

November 6-án okosabbak leszünk.

(Borítókép: Ukrán katona Doneckben. Fotó: FERMIN TORRANO)