A Habsburg-dinasztia magyar identitású tagjai nagy népszerűségnek örvendenek Magyarországon. A Pesti Hírlap október 8-án arról számol be: „József Ferenc főherceg és fiatal felesége, Anna főherceg asszony Budapestre való megérkezését igazi nagy ünneppé avatta az a lelkes szeretet, amellyel Budapest népe a fiatal főhercegi házaspárt fogadta. Kedden délelőtt zajlott le a fogadtatás első része az ezernyi néptömegtől feketéllő Eötvös téri hajóállomásnál, majd a koronázó Mátyás-templomban. Az MFTR Eötvös téri hajóállomását pompás díszsátorrá alakították át nemzeti színű drapériákkal, szőnyegekkel, címerekkel és babérfákkal, és itt várták a főváros társadalmának és hivatalos életének notabilitásai az érkező főhercegi párt.
Negyed tizenegy órakor tűnt fel a karcsú, fehér Zsófia gőzös a napfényes Dunán. A hajó fedélzetén az ifjú főherceg és hitvese kendőlobogtatással üdvözölték a hajóhídon várakozó főhercegi szülőket és a sokezernyi budapesti népet, mely teljesen megszállotta a Duna-partot.”
Először a kormányzó nevében Denk Gusztáv ezredes, a miniszterelnök és kormánya képviseletében dr. Bárczy István helyettes államtitkár mond üdvözlő beszédet, majd „Sipőcz Jenő polgármester Budapest székesfőváros tanácsa és közönsége nevében hatalmas rózsacsokrot nyújt át Anna főherceg asszonynak”. A szónoklatokat József nádor és Ferenc József dédunokája, „József Ferenc főherceg tartalmas és szép beszédben köszönte meg, fogadalmat téve, hogy nádori ősei hagyományainak hódolva ő is mindenkor a magyar érdekek szolgálatának szenteli életét”. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nevében lelkes beszédet tartó dr. Ágoston Gézáné fehér rózsacsokrot ad át a fiatal főherceg asszonynak. Ő aztán „kedves és minden elfogultság nélkül elmondott magyar szavakkal köszönte meg a magyar hölgyek üdvözletét, és szavait azzal végezte, hogy neki is minden vágya jó magyar asszonnyá válni”.
A T. Ház falait megrengetik azok a viták, amelyek az oroszokkal, illetve új nevén a Szovjetunióval kötött megállapodás, továbbá Károlyi Mihály kormánya tevékenységének megítélése miatt robbannak ki. Az Est érdekes politikai konstellációra figyel fel október 9-én: „Nem tisztultabb az ellenzéki pártok helyzete sem. Nagy álmélkodással beszéltek a folyosón a szociáldemokraták tegnapi magatartásáról a tekintetben, hogy miközben a nacionalista kormány szerződni akar a szovjettel, ezt a szocialisták együtt támadják a fajvédőkkel.” A szélsőségesek támadásaira Bethlen István miniszterelnök a Pesti Hírlap október 8-i tudósítása szerint úgy reagál:
„Az, hogy Magyarország vagy bármely európai állam Oroszország kormányát elismerte, egyáltalában nem jelenti azt, hogy azoknak a politikai metódusoknak bármelyikét is helyeselné, utánozni akarná, amelyek a szovjetköztársaságban vannak.
Hiszen akkor már 28 államban hasonló felfogásoknak kellene érvényre emelkedniök, mint ahogy Oroszországban van. De külpolitikai kérdésekben nincs helye a szentimentalizmusnak.” Egy nappal később a Budapesti Hírlap arról ír: „Bethlen visszaverte az októbristák támadását.” Kifejtik: „Éjszaka tizenegy órakor fejeződött be a nemzetgyűlés mai ülése. Ebből az időpontból magából megállapítható, hogy a parlament termében ma ismét olyan jeleneteknek voltunk tanúi, amelyek végzetesen aláássák a parlamentarizmus tekintélyét. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy azt a légkört, amelyben szinte ijesztő magasságba csaptak a szabadjára engedett szenvedelmek hullámai, az ellenzéknek azok a körei, amelyeknek célja a parlamenti botrányok permanenciája, mesterségesen készítették elő.” Azt írják: a koholt válsághírek olyan hangulatot teremtettek, ami „elkerülhetetlenül kirobbantotta a botrányok szikráját”.
