Jakarta? Oda aztán nem megy turista, hagyd az egészet a fenébe. Bali? Az igen, az Istenek szigete, ahol tort ül a tömegturizmus, de azért menjél, mert jó a kaja, jó a tenger. Hogy kissé szemetes? Istenem, valamit valamiért. Karimunjawa? Na, erről még semmit sem hallottam. Indonézia? Csoda lesz, meglátod.

(Fotó: Lantos Gábor)
Indonézia: a világ talán legkétarcúbb országa
Nagyjából így zajlottak a budapesti párbeszédek indonéziai utazásom előtt. Megmaradtak a közhely szintjén. De ha azt mondom, soha nem jutottunk el Karimunjawára, ha azt írom, hogy Indonézia ma már WhatsApp-ország lett, s ha hozzáteszem, hogy az ezerszer elparentált Jakartában is vannak érdekességek, akkor talán érdemes tovább olvasni a dolgot.
Eredetileg tényleg Karimunjawára készültünk.
Ez a pici sziget Indonézia egyik olyan gyöngyszeme, ahol komolyan próbálják venni a küzdelmet a világot egyre jobban elárasztó műanyag szeméttenger ellen.
Ez a harc meglehetősen egyoldalú, de a helyiek pénzzel mindent megoldanak – legalábbis ezt gondolják. Máskülönben miért szednének be naponta és személyenként – indonéz és nem indonéz szemmel is nézve – nagyon magas adót (ők belépődíjnak nevezik) azoktól, akik megérkeznek ide.
A ramadán dermedt nappalai
Karimunjawán bezárták a repülőteret, így a sziget jelenleg csak hajóval közelíthető meg. Ezek a hajók Jepara városából indulnak el minden nap. Már Jepara megközelítése is felért egy kisebb kihívással. Az indonéz fővárosig, Jakartáig egy átszállással (Isztambul) simán eljutottunk. Onnan Semarang városába kellett továbbrepülni. A következő kihívást a pénzváltás jelentette, de az az ember, aki autóval Semarang és Jepara között fuvarozott bennünket, ezt is megoldotta. Vasárnap ide, ramadán oda, megtaláltuk Semarang egyik pénzváltóját.

(Fotó: SONNY TUMBELAKA / AFP)
Amikor a váltóban ülő nő a kezembe nyomott egy vastag borítékot, tudtam, mostantól minden nullára alaposan oda kell figyelni. Az országban a 100 ezer indonéz rúpiás a legnagyobb címlet, amely 2100 forintot ér. Első látásra mindennek horrorisztikusan magas az ára, holott arról van szó, hogy
az indonéz pénz jelenleg nem a legerősebb valuta a világon.
Ezt a helyiek is tudják, ezért ha azt látjuk, hogy valamire 100 egységet írtak ki, az valójában 100 ezer rúpiába kerül. Simán elhagyhatnának két vagy három nullát, simán bevezethetnének új valutarendszert, nem teszik. Jól van az úgy – mondaná a művelt magyar ember.