A vb és a sör mellé megjött a „zebrázás”

Nem hazudunk, ha azt mondjuk, hogy milliók követik a futball-világbajnokság eseményeit. Azt hinnénk, hogy sör nélkül nem is lehet szurkolni. Hát most ezzel az összekapcsolással is le kell számolni.

Fotó: gpointstudio Forrás: Shutterstock

És mi a helyzet külföldön?

Kántor Sándor nem zárta be az elemzést az ország határai közé. Az elmúlt években a sörfogyasztás a legtöbb piacon a csökkenő mennyiség és a magasabb minőség irányába haladt, az alkoholmentes szegmens előretörése mellett. Érezhető az új generációk egészségesebb és élményekkel teli életmódra való törekvése, ami az értékesebb prémium termékek fogyasztásának kedvez, de nagyobb mértékletességgel. Az alkoholmentes termékek forgalmát egy új jelenség is segíti, az úgynevezett zebrázás.  Ez azt jelenti, hogy két hagyományos alkoholos sör között egy alkoholmentes terméket fogyasztanak.

A szövetség vezetője elárulta azt is, hogy nálunk is nőtt a prémiumszegmens, csökkent a saját márkás termékek forgalma. Az alkoholmentes termékek iránti kereslet is nőtt, és az első hat hónap adatai alapján úgy látszik, idén folytatja ez a szegmens a növekedést.

 Amiben a magyar forgalom egyedülálló, az a hazai gyümölcsös italok kedveltsége az alkoholos és alkoholmentes változatban. 

Különösen a meggyes sörök népszerűsége magas, nincs olyan magyar gyártó, akinek ne lenne ez a változat a portfóliójában.

Na de ha oda a habos, akkor mit tesz a szervezet a fogyasztás növeléséért? 

A Magyar Sörgyártók Szövetsége és a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete év elején közösen indította el a Egy magyar sör kampányt, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a hazai sörök sokszínűségére és kiemelkedő minőségére. A magyar termelés által biztosított széles választék lehetővé teszi, hogy a legkülönfélébb alkalmak és legkülönbözőbb ízlések megtalálják az igényekhez illeszkedő prémium sörtípust a világ több mint hatvanféle sörstílusából.

Ez a helyzet nálunk. Van olyan nemzet is, amely híresebb a söréről, mint a mienk, például Csehország. 

Ha ott baj van, akkor ne csodálkozzuk. 

Azt látni ugyanis, hogy történelmi minimumra esett a sörfogyasztás Csehországban. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden cseh lakos tavaly nyolc „nagy sörrel” kevesebbet ivott meg, mint 2024-ben. A csehországi „nagy sör” a magyar korsónak, míg a „kis sör” a pohárnak felel meg. A sörgyárak értékelése szerint a sörfogyasztás világszerte csökkenő tendenciája alapvetően a megváltozott életstílus következménye. Ennek köszönhetően gyorsan emelkedik az alkoholmentes, illetve ízesített sörök népszerűsége. Ezeknek a speciális söröknek a fogyasztása tavaly tovább emelkedett, s már a sörgyártás 5,4 százalékát teszi ki. Tíz év alatt ez az arány megduplázódott. Folyamatosan csökken a vendéglőkben elfogyasztott sör aránya, tavaly ez csak a fogyasztás 28 százalékát tette ki. Csehországban több mint negyven nagy és néhány tucatnyi kicsi, helyi jellegű sörgyár van, amelyek több mint hatvanezer embernek adnak munkát. A sörgyárak által befizetett adó tavaly meghaladta a 29 milliárd koronát (464 milliárd forint).

A mérték az érték

Magyarországon sem jobb a helyzet. A belföldi forgalom csökkent. Itt tegyünk egy összehasonlítást: a német statisztikai hivatal jelentése alapján tavaly Németországban a belföldi értékesítés a teljes magyar termelést meghaladó mértékben, 4970 ezer hektoliterrel csökkent, ami a német sörfogyasztás 5,8 százalékos mérséklődését jelentette. A magyar sörpiacon az öt legnagyobb hazai gyártó belföldön értékesített mennyisége is elmaradt az előző évitől: 516,9 ezer hektoliterrel lett kevesebb, így mindössze 5032,6 ezer hektolitert tett ki, ami a belföldi eladásaik mintegy 9,3 százalékos csökkenését jelenti.

Érdemes most kétségbeesni? Sok ezer ember munkahelye és egy iparág a tét. A fenti sorokból kitűnik, hogy változnak a fogyasztási szokások. Ezért senkinek sem azt üzenjük, hogy igyon még több sört. A sörfogyasztás egy kultúra. A mérték pedig ebben a legnagyobb érték.

Borítókép: Illusztráció