A net nem felejt

Hét évvel ezelőtt a 16 éves Amanda Todd öngyilkossága bejárta a világsajtót. Ahogy egyre több amerikai, angol és japán eset került napvilágra, a szülőknek és a tanároknak rá kellett ébredniük, hogy az internetes zaklatás Magyarországot is érinti. Bizonyítják ezt a kecskeméti, székesfehérvári, mórahalmi esetek. Szomorú tapasztalat, hogy a gyerekek legtöbbször azért nem merik bevallani a zaklatást, mert nagyobb büntetésnek érzik, ha a szülő eltiltja őket a nettől. Sok családban és iskolában azonban még mindig nem veszik elég komolyan a problémát.

Sokszor az áldozatot hibáztatják, hogy ő „olyan más”, mint a többiek az osztályban Forrás: 123rf

Jane Eyre, A kis hercegnő, Anne otthonra talál, Copperfield Dávid, Harry Potter. Megannyi klasszikus és kortárs regény szól a gyerekek kegyetlenkedéseiről, a csúfolódás és az akár tettlegességig fajuló zaklatás mégis minden gyerekközösségben megtalálható. A gyerekek tanulják szerepüket a társadalomban, a családi és a társas közegben. Sokan természetüknél fogva vágynak a vezető szerepre, de nem látják, hogy vezetőnek lenni és vezetőt játszani egészen más.

Újfajta bántalmazás

– A zaklatás rendkívül egyszerű eszköz ahhoz, hogy valaki domináns pozícióba kerüljön – magyarázza Jármi Éva, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának adjunktusa. – A gyerek ilyen esetben nem hiszi el, hogy képes lenne többre, ezért a nagyon egyszerű eszközhöz nyúl, és nem is teszi le fegyverét csak azért, mert a felnőttek mondják neki, hogy azzal a másikat bántja. A másik eszköze a valódi vezetővé válás lenne, azonban ehhez nagyon sok gyakorlásra és tanulásra van szükség. A vezetőnek feladatai vannak, a csoport célját kell elsődlegesnek tekintenie, akár saját céljai előtt is. Látnia kell a csoport működését, hangot adni a gyengéknek, és közben érvényesíteni a saját akaratát. Ez pedig nehéz.

Zaklatással sokkal könnyebb előrejutni az osztály ranglétráján. Gordon Neufeld és Máté Gábor kutatása szerint a zaklatóvá váló személy gyakran saját családjában nem kapja meg azt a biztonságot és elismerést, amelyre szüksége van, ezért kortárs­orientálttá válik. Saját kortársaitól várja az elismerést, és ezt akár ki is kényszeríti a gyengék lenyomása által. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a tanárok, osztályfőnökök sokszor nem tudnak mit kezdeni a helyzettel, és az áldozatot hibáztatják, hogy ő „olyan más”, mint a többiek.

Nem csoda, hogy az Amerikai Internetes Zaklatást Kutató Központ szerint a 11–19 éves korosztály több mint 26 százalékát zaklatják rendszeresen, az internet pedig új platformot nyitott a zaklatásban. Az iskolai csúfolódás kiteljesedéseként jelenik meg, mivel nem ér véget az iskola kapujánál, sőt ott kezdődik igazán. A Z és az alfa generáció mindennapjaihoz olyannyira hozzátartozik az okostelefon és a netes kapcsolattartás, hogy szinte meg sem különböztetik a valós beszélgetéstől. Éppen ezért egy Viber (netes csevegőalkalmazás) csoport létrehozása, amely csak azért született, hogy az áldozatot kihagyják belőle, éppen olyan fájdalmas, mint az iskolaudvaron történő kiközösítés.

Újfajta bántalmazásról van szó, amely érzelmileg megterhelőbb, mivel mindennap 24 órában éli meg az áldozat. Ráadásul sokkal nagyobb színtéren zajlik, mint az osztály- vagy az iskolaközösség: az egész online nyilvánosság előtt. A való életben minden kiváltó cselekmény hullámai elülnek egyszer, az internet viszont nem felejt, így egy kifigurázott mémhez vagy fotóhoz adott like-ok vagy kommentek újabb és újabb bántalmazást jelentenek, megsokszorozva az eredeti bántalmazás jelentőségét. Az eredmény nagyobb megaláztatás és frusztráció lesz, különösen, ha a valós és a netes események összekapcsolódnak, és később már a neten történeteken köszörüli a nyelvét az iskola.

Sokszor a helyváltoztatás sem megoldás. A Star Wars Kidként elhíresült Ghyslain Raza például hiába váltott többször iskolát, mémmé vált tánca beleégett az internet emlékezetébe (túlsúlyosan egy partvisnyéllel utánozta a fénykardozást), és minden iskolájában csúfolták miatta. Egy harminc éve pályán lévő mestertanár a hasonló esetek miatt rendszeresen felhívja diákjai figyelmét, hogy az internet nem felejt, éppen ezért gondolják meg, mit osztanak meg magukról. Mégis megdöbbentő – meséli –, hogy amikor meghívtak egy netes biztonsággal foglalkozó szakembert az iskolába, és az elmondta pontos technikai részletekkel a veszélyeket és védekezési mechanizmusokat, a gyerekek szinte semmit nem fogadtak meg belőle. A szakember az előadás szünetében kamu­profilokkal bejelölte a Facebookon a diákokat, akik visszajelezték, hogy ismerik. Később, az előadás második felében volt nagy megdöbbenés, hogy ezzel mi minden információt adtak ki magukról.

Az egyik legfontosabb fiatalokkal foglalkozó szervezet, a Do Something szerint a gyerekek 43 százalékát bántalmazzák online, minden negyediket folyamatosan. Hetven százalékuk tapasztalt mást érintő online zaklatást, de a közösségi médiában 90 százalékukat ez nem érdekli. Minden tíz diákból több mint négyen követtek el bántalmazást, és minden tízből heten látogattak már diáktársukat zaklató honlapokat. A UNICEF magyarországi felmérése azt mutatja, hogy a 10–18 évesek 88 százalékának van profilja közösségi oldalon (annak ellenére, hogy 13 éves korig nem lehet Facebook-fiókot készíteni, ám mivel a közösségi oldal nem ellenőrzi az adatok helyességét, akár tíz év alatt is lehet regisztrálni), és minden harmadik fiatalt zaklattak már a neten. Húsz százalékuk tapasztalt online bántalmazást, tíz százalékuk pedig maga vált zaklatóvá.

Sokszor az áldozatot hibáztatják, hogy ő „olyan más”, mint a többiek az osztályban
Fotó: 123rf

Halál előtt videófelvétel

Jármi Éva azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy ezek az adatok nem reprezentatív kutatásból származnak, „azok töltik ki a kérdőívet, akiket érint a kérdés”, így felülreprezentáltak a netes zaklatási esetek. Valójában a hétköznapi iskolai zaklatás még mindig sokkal gyakoribb, mint a netes.

Ráadásul egyre több a figyelemfelhívó és prevenciós kampány is. Három évvel ezelőtt a virtuális térben kevésbé aktív szülők és pedagógusok szinte nem is hallottak a problémáról, hiába futott a Médiaunió Neked 8?, a Disney Magyarország Add Friend vagy a Hop12 információs kampánya. Ma is vannak hiányosságok, de azóta tapasztalható előrelépés. Lezárult például a finn KiVa Antibullying program első hároméves bevezetése néhány budapesti és vidéki iskolában, most folyik a tárgyalás a meghosszabbításról.

A Kék Vonal deShame programja az online szexuális zaklatás kezelését és akadályozását tűzte ki célul. Az online gyűlöletbeszéddel szemben lép fel programjaival a Sokszínűség Oktatási Munkacsoport, az Oktatási Hivatal pedig az ENABLE (European Network Against Bullying in Learning and Leisure Environments) programot gondozza.

Alsó tagozatos tanárok panaszkodnak, hogy a probléma már első és második osztályban jelen van – figyelmeztet Jármi Éva. Néhány évvel ezelőtt egy amerikai tanulmány azt mutatta ki, hogy a netes zaklatás hatodikos korban kezdődik, ilyenkor a gyerekek hét százaléka válik áldozattá, a gimnázium első évében már tizennégy százalék, és ez folyamatosan növekszik. Most már ott tartunk, hogy hat-hét éves gyerekek zaklatják egymást a közösségi és csevegőoldalakon. A Gyerekorvosok Amerikai Akadémiája szerint minél több időt tölt a neten a gyerek, annál nagyobb esélye van a zaklatás kialakulásának.

Már napi öt óra nethasználat összefüggésbe hozható a nagy nyilvánosságot kapott tinédzser-öngyilkosságokkal. Nyolc-tizenkét évesek viszont átlagosan napi hat órát, az idősebbek napi kilencet töltenek a képernyő előtt. 1999-ben egy mindössze nyolcéves kislány akasztotta fel magát saját ugrókötelével a szobájában az iskolai zaklatás miatt. 2003-ban a 14 éves Ryan Halligan lett öngyilkos, miután társai elkezdték terjeszteni a neten, hogy homoszexuális. A legnagyobb nyilvánosságot a 16 éves Amanda Todd 2012-es esete kapta, akit egy ismeretlen troll vett rá, hogy mutasson magáról félmeztelen képeket, amelyek aztán kikerültek a közösségi médiába. Amanda a halála előtt videót készített történetéről, ezt azóta több mint 17 millióan látták a YouTube-on.

Mit szűrnek a szűrők?

Magyarországon az első hírhedt eset nyolc évvel ezelőtt történt. Laci, a kitűnő tanuló, gyógyszerkutatónak készülő kecskeméti diák egyik napról a másikra tűnt el, holttestét három héttel később egy nagyfeszültségű villanyvezeték mellett találták meg. Csak később derült ki, hogy valószínűleg zaklatás miatt lett a fiú öngyilkos. 2014-ben egy székesfehérvári fiú vetette le magát iskolájának aulájába a legfelső emeletről zaklatás miatt, két évvel ezelőtt pedig egy szintén 17 éves mórahalmi fiúról tudódott ki, hogy rendszeresen zsarolta iskolatársát.

Szakértők szerint a felgyorsult világ, illetve a könnyen elérhető erőszakos videók és játékok miatt a mai fiatalok kegyetlenebbek, mint a korábbi generációk, ezt pedig nehezebb kezelni. Szülőként fontos, hogy olyan környezetet teremtsünk, ahol a gyerekek el merik mondani a problémákat, mivel általában a szülő tud meg mindent utoljára. Az internethez való viszonyt is kezelni kell, már egész korán érdemes elkezdeni a gyerekekkel a beszélgetést a veszélyekről és az adatbiztonságról. Különféle szűrők alkalmazásával a legalapvetőbb adatok megvédhetők, de a teljes közösségi médiás jelenlét csak a beszélgetés útján ellenőrizhető.

Jármi Éva szerint érdemes néha rákeresni a gyerek nevére a Google-on, illetve megkérni egy barátot, rokont, hogy időről időre nézzen rá a gyerek közösségi médiás jelenlétére. Mindezt persze úgy, hogy ne avatkozzunk be túlzottan a magánéletébe. A gyerekek legtöbbször ugyanis azért nem merik bevallani a zaklatást, mert nagyobb büntetésnek érzik, ha a szülő eltiltja őket a nettől. Problémakezelésként ezért a szakemberek a különféle technikai programokon és applikációkon túl csoportdinamikai képzéseket javasolnak. Az áldozatnak egyrészt azt, hogy viselkedjen szangvinikusan, növesszen vastag bőrt, ne hunyászkodjon meg, álljon ki magáért, de ne sírva tegye. A bántalmazót pedig igyekeznek olyan helyzetbe hozni filmek és gyakorlatok segítségével, ami felkelti az empátiát az áldozat iránt. Felteszik például a kérdést, hogy vajon akkor is megtenné a számára csak erőfitogtatásnak tűnő zaklatást, ha tudja, hogy esetleg azzal öngyilkosságba kergeti a másikat?

A válasz egyértelműsítésében a tanárok és szülők segítségére van számos tinédzser influencer is, akik rendre osztják meg saját zaklatási történeteiket. Hogyan élték meg (élték túl), és milyen tanulságul szolgál ez a többiek számára. Hasonló hatásuk van a témában készült sikerkönyveknek és filmeknek, így a 13 okom volt és a Remélem, legközelebb sikerül meghalnod :) okozta élményeknek is. Sőt már a gyerekek maguk is használják a netes zaklatás angol megfelelőjéből (cyberbullying) a „bullizálsz engem!” kifejezést. Úgy tűnik tehát, hogy kezelhető a netes zaklatás, de kérdés, hogy az újabb technikai fejlődés (hiszen hallunk arról, hogy a közösségi platformok komoly átalakulás előtt állnak) milyen veszélyhelyzeteket teremt.