Jane Eyre, A kis hercegnő, Anne otthonra talál, Copperfield Dávid, Harry Potter. Megannyi klasszikus és kortárs regény szól a gyerekek kegyetlenkedéseiről, a csúfolódás és az akár tettlegességig fajuló zaklatás mégis minden gyerekközösségben megtalálható. A gyerekek tanulják szerepüket a társadalomban, a családi és a társas közegben. Sokan természetüknél fogva vágynak a vezető szerepre, de nem látják, hogy vezetőnek lenni és vezetőt játszani egészen más.
Újfajta bántalmazás
– A zaklatás rendkívül egyszerű eszköz ahhoz, hogy valaki domináns pozícióba kerüljön – magyarázza Jármi Éva, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának adjunktusa. – A gyerek ilyen esetben nem hiszi el, hogy képes lenne többre, ezért a nagyon egyszerű eszközhöz nyúl, és nem is teszi le fegyverét csak azért, mert a felnőttek mondják neki, hogy azzal a másikat bántja. A másik eszköze a valódi vezetővé válás lenne, azonban ehhez nagyon sok gyakorlásra és tanulásra van szükség. A vezetőnek feladatai vannak, a csoport célját kell elsődlegesnek tekintenie, akár saját céljai előtt is. Látnia kell a csoport működését, hangot adni a gyengéknek, és közben érvényesíteni a saját akaratát. Ez pedig nehéz.
Zaklatással sokkal könnyebb előrejutni az osztály ranglétráján. Gordon Neufeld és Máté Gábor kutatása szerint a zaklatóvá váló személy gyakran saját családjában nem kapja meg azt a biztonságot és elismerést, amelyre szüksége van, ezért kortársorientálttá válik. Saját kortársaitól várja az elismerést, és ezt akár ki is kényszeríti a gyengék lenyomása által. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a tanárok, osztályfőnökök sokszor nem tudnak mit kezdeni a helyzettel, és az áldozatot hibáztatják, hogy ő „olyan más”, mint a többiek.
Nem csoda, hogy az Amerikai Internetes Zaklatást Kutató Központ szerint a 11–19 éves korosztály több mint 26 százalékát zaklatják rendszeresen, az internet pedig új platformot nyitott a zaklatásban. Az iskolai csúfolódás kiteljesedéseként jelenik meg, mivel nem ér véget az iskola kapujánál, sőt ott kezdődik igazán. A Z és az alfa generáció mindennapjaihoz olyannyira hozzátartozik az okostelefon és a netes kapcsolattartás, hogy szinte meg sem különböztetik a valós beszélgetéstől. Éppen ezért egy Viber (netes csevegőalkalmazás) csoport létrehozása, amely csak azért született, hogy az áldozatot kihagyják belőle, éppen olyan fájdalmas, mint az iskolaudvaron történő kiközösítés.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!