A kétnapos erdélyi körúton a stáb ízelítőt kaphatott a hamisítatlan erdélyi vendégszeretetből, megcsodálhatták az erdélyi tájakat a tiszta, vidéki levegőn. A házigazdák az idén húszéves Vitéz Kürtős társalapítója, Bálint Gáspár szülei voltak. Már a fogadáskor elkezdődtek a kulináris élmények, ugyanis tízórai gyanánt frissen sült perec, túrós batyu és darázsfészek volt a felkínált különlegesség – olvasható a Mindmegette.hu-n.
A környéken tett túra után ebédre erdélyi hússaláta, azaz böff, húsleves és sült húsok kerültek asztalra, míg a vacsora töltelékes káposzta volt, mely az itthon ismert változattól eltérően nem savanyú, hanem új fejes káposztából készül, és kaporral, valamint csomborral ízesítik.
A második nap reggelén juhtúrós puliszka, házi szalonna, szalámi és virsli, valamint friss zöldségek voltak terítéken. Ebédre gulyásleves, valamint a vacsorából maradt töltött káposzta volt a menü.
Egyik étkezésről sem hiányozhatott a frissen sült kenyér, melyet kézzel, teknőben dagasztottak a házigazdák. A tíz kiló lisztből gyúrt, lassan kelesztett pityókás, azaz krumplis kenyeret kézzel szaggatták, és a kerti kemencében sütötték hosszú ideig. Ezt ráadásul a két nap során kétszer is megtették, azért, hogy az utolsó reggelen friss kenyérből készülhessen az útravalónak szánt zsíros kenyér.
Az étkezések zárása a hagyományos erdélyi édesség, a kürtőskalács volt, melyet a kemencéből kihúzott faszén felett sütöttek.
