Felfedezőgép kering harminc éve a Föld körül

Harminc éve kering a Föld körül a Hubble űrtávcső. Túlzás nélkül állítható, hogy a műszernek köszönhetően sokkal részletesebben ismerjük az univerzumot, mint pályára állása előtt. A veterán obszervatórium mérései szenzációs felfedezések sorát alapozták meg.

Mivel járult hozzá a Hubble a tudomány fejlődéséhez? A BBC hasonlata szerint az űrtávcső lényegében „felfedezőgép”. Az 1990-es indítás előtt a csillagászok nem tudták, hogy az univerzum tíz- vagy húszmilliárd éves. A Hubble-nek köszönhetően kiderült, hogy a kora 13,8 milliárd év. Az eszköz központi szerepet játszott annak felismerésében, hogy a világegyetem gyorsulva tágul – ez a felismerés Nobel-díjat ért –, és határozott bizonyítékot szolgáltatott a szupermasszív fekete lyukak létezésére a galaxisok központjában. Amikor a Hubble elindult, a tudósok még nem ismertek más csillag körül keringő bolygót, azaz exobolygót. Ma több ezer ilyenről tudunk – a Hubble úttörő szerepet játszott ezen távoli világok feltárásában. Egyre többet tudunk arról is, hogy miként nézett ki az univerzum néhány száz millió évvel az ősrobbanás után. A nagy bummhoz közelebbi történések feltárására utódja, a James Webb űrtávcső finoman hangolt infravörös érzékelői adnak lehetőséget. Utóbbi várhatóan jövőre indul, ám ez nem jelenti azt, hogy a Hubble-nak vége. Az új műszer kiegészíti a veterán eszközt, de nem teszi feleslegessé. Ennek oka, hogy a Hubble és a Webb más-más hullámhosszú elektromágneses sugárzást figyel. Amikor ugyanarra a térrészre koncentrálnak, minden korábbinál részletesebb információkat adhatnak az univerzum adott pontjáról.