A Homo sapiens legősibb nyomai kerültek elő Európában

Nagyjából 46 ezer évvel ezelőtt kisebb embercsoport talált menedéket egy barlangban a Balkán-hegység északi lejtőjén, a mai Bulgáriában. Bölényeket, vadlovakat és barlangi medvéket öltek, az aljzatot csontokkal és számos tárggyal szórták tele – elefántcsont gyöngyök, barlangi medve fogából készült medál és vörös festékkel színezett kőpenge is maradt utánuk. A Homo sapiens legősibb nyomai kerültek elő Európában.

Az eredmény tehát újra felszínre hozott egy régóta folyó polémiát: a Neander-völgyiek és a modern emberek hogyan befolyásolták egymás életét? Az utolsó Neander-völgyiek nagyjából negyvenezer évvel ezelőtt távoztak Nyugat-Euró­pából, tehát a két csoport tagjai legalább 5000–7000 évig átfedésben éltek a kontinensen. A korábbi DNS-vizsgálatok kimutatták, hogy a két csoport keveredett, utódaik születtek. A „ki kire és miként hatott” vita biztosan folytatódik, de a régészek szerint a ­bulgáriai barlangból előkerült maradványok alapvető információkkal gazdagították a tudományt.