A Homo sapiens legősibb nyomai kerültek elő Európában

Nagyjából 46 ezer évvel ezelőtt kisebb embercsoport talált menedéket egy barlangban a Balkán-hegység északi lejtőjén, a mai Bulgáriában. Bölényeket, vadlovakat és barlangi medvéket öltek, az aljzatot csontokkal és számos tárggyal szórták tele – elefántcsont gyöngyök, barlangi medve fogából készült medál és vörös festékkel színezett kőpenge is maradt utánuk. A Homo sapiens legősibb nyomai kerültek elő Európában.

A Neander-völgyiek régóta ismerték a környéket, a Bacso Kiro-barlangból ötvenezer éves kőszerszámaik kerültek elő. De a 46 ezer éve ott élt barlanglakók Európában újak voltak – legalábbis ezt hiszi az a nemzetközi csapat, amelyik a Nature-ben megjelent cikkben foglalta össze kutatási eredményeit.

A bolgár szabadságharcosról elnevezett Bacso Kiro-barlangból két részleges emberi állkapocs került elő az 1970-es években, de ezek időközben elvesztek. 2015-ben Jean-Jacques Hublin paleoantropológus és a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársai összefogtak a bolgár kutatókkal, és újra feltárták a barlangot. Modern eszközeikkel több ezer apró csontot, kő- és csontszerszámot, gyöngyöket és medálokat fedeztek fel, valamint egy emberi zápfogat. A zápfog egyértelműen Homo sapiensé, de a csontok többsége túl töredezett volt ahhoz, hogy ránézésre megmondják, állati vagy emberi maradványokról van szó. A Max Planck csapata 1271 csontocska kollagénjét elemezte, DNS-t vontak ki, a jelenleg rendelkezésre álló legmodernebb eljárásokkal tárták fel a több tízezer éves maradványok titkait.

Radiokarbon-módszerrel kiderítették, hogy az egykor élt Homo sa­piens csontjai és tárgyai 43 650 és 45 820 évvel ezelőtt keletkeztek. Az emberek által megölt állatok csontjainak kora azt sugallja, hogy a barlangban 46 940 évvel ezelőtt jelent meg az ember. Körülbelül ebben az időben kezdődött az éghajlat melegedése, ami arra késztette a Homo sapienst, hogy a Közel-Keletről északra, a Balkánra, illetve azon túlra induljon. Azaz közvetlen őseink 46 ezer évvel ezelőtt már bizonyítottan éltek Európában, ami azért szenzáció, mert a Homo sapiensnek ez a legkorábbi európai lelete.

A Bacso Kiro-barlangban talált, barlangi medve fogaiból készült medálok hasonlók a Neander-völgyiek által 42-44 ezer évvel ezelőtt készített medálokhoz. Ez erősíti azt a feltételezést, hogy a Neander-völgyiek a modern embertől tanulták el az ilyen típusú medál készítésének fortélyát. Mások szerint ez a technológia annyira változatos és széles körben elterjedt lehetett abban az időben, hogy nem jelenthető ki egyértel­műen, csak az egyik embercsoport találhatta ki az eljárást. Francesco d’Errico, a Bordeaux-i Egyetem régésze szerint – őt a Sciencemag.org tudományos portál idézte – a Neander-völgyiek korszerű művészetet és technológiát hoztak létre a modern emberrel való találkozásuk előtt.

Az eredmény tehát újra felszínre hozott egy régóta folyó polémiát: a Neander-völgyiek és a modern emberek hogyan befolyásolták egymás életét? Az utolsó Neander-völgyiek nagyjából negyvenezer évvel ezelőtt távoztak Nyugat-Euró­pából, tehát a két csoport tagjai legalább 5000–7000 évig átfedésben éltek a kontinensen. A korábbi DNS-vizsgálatok kimutatták, hogy a két csoport keveredett, utódaik születtek. A „ki kire és miként hatott” vita biztosan folytatódik, de a régészek szerint a ­bulgáriai barlangból előkerült maradványok alapvető információkkal gazdagították a tudományt.