Téged is tárt karokkal várnak Magyarország Nemzeti Parkjai

A területek számtalan érdekes programmal, túrával, természeti kinccsel várják a vadon szerelmeseit.

Hollóstetõ, 2020. május 23. Tájékoztató tábla a Bükki Nemzeti Park területén, Hollóstetõ közelében 2020. május 23-án. 1999 óta minden évben május 24-én, az elsõ európai nemzeti park (Svédország, 1909) létrehozásának évfordulóján ünneplik az európai nemzeti parkok napját. A kezdeményezés célja felhívni a figyelmet a nemzeti parkok és egyéb védett területek jelentõségére, illetve a környezettudatos gondolkodás fontosságára. MTI/Vajda János Fotó: Vajda János

A természetben eltöltött idő testileg és lelkileg feltölti az embert. A tavaszi bezártság után még inkább felértékelődött az, ha családtagjainkkal, barátainkkal kimozdulhatunk. Ráadásul nem is kell messzire mennünk, hiszen Magyarországon számos turisztikai célpont vár minket. A Balaton mellett érdemes ellátogatni hazánk nemzeti parkjaiba is.

A vírus miatt továbbra sem ajánlott külföldre utazni, de szerencsére Magyarországon számos gyönyörű hely vár felfedezésre, ahol páratlan turisztikai és gasztronómiai élményekben lehet részünk. Azok is találnak maguknak izgalmas úti célokat, akik az aktívabb kikapcsolódásra vágynak.

A nemzeti parkok például hazánk páratlan, értékes területei, legszebb szegletei, olyan tájak, amelyek identitásunk szerves részét képezik, amelyekkel szülőföldünket, a Kárpát-medencét azonosítani tudjuk. A Bükk hegyei, a Dunakanyar, a Dráva folyókanyarulatai és árterei, a Balaton-felvidék, a Hortobágy mind-mind olyan képek és hozzájuk kapcsolódó élmények, amelyek nemzeti öntudattal és büszkeséggel töltenek el minket.

A folyamatosan fejlesztett ökoturisztikai létesítményhálózatnak és programoknak köszönhetően a nemzetipark-igazgatóságok kiszolgálják a szabadidő aktív eltöltése kapcsán egyre fokozódó társadalmi igényeket, miközben az érintett látogatók, turisták felé világszemléletet formáló üzeneteket is közvetíteni tudnak.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Magyarország területén tíz összefüggő, vagy mozaikos elrendezésű nemzetipark-övezetben állami feladatként, szervezetten, módszeresen gondoskodnak a természeti értékek megóvásáról. A kiemelten védett területek közül több a Világörökség része.

A nemzeti parkok létesítésének célja – általánosságban – az adott térség geológiai, hidrológiai, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti értékeinek védelme, a jellegzetes, részben vagy egészében még érintetlennek mondható táj megóvása, az alapvető ökológiai folyamatok, a biológiai sokféleség feltételeinek folyamatos biztosítása.

Kiemelten fontos a folyóvizek, a felszín alatti vízkészlet, továbbá az erdők, a termőtalaj és más megújuló erőforrások védelme. A nemzeti parkok feladata emellett a természeti értékek megismertetése, a természet megbecsülésére nevelés, az ökoturizmus feltételeinek megteremtése. Íme, Nemzeti Parkjaink listája;

Hortobágyi Nemzeti Park (alapítás éve: 1973)

A Hortobágyi Nemzeti Park az európai kontinens legnagyobb szikes pusztája, területe közel 81 ezer hektár. A Hortobágy egy olyan, a pásztorközösségek által elsősorban legeltetéssel hasznosított kultúrtáj, mely az ember és a természet „hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló, harmonikus együttműködésének kiemelkedő példája”, s mint ilyen UNESCO kulturális világörökségi helyszín.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Kiskunsági Nemzeti Park (alapítás éve: 1975)

A Kiskunsági Nemzeti Parkban a természeti és néprajzi értékek együttese figyelhető meg. Az ötvenezer hektárnyi területű park kétharmada bioszféra-rezervátum. Két nagy halastórendszere – a Fehér-tó és a Csaj-tó – madárvilágáról híres, itt találhatók a Dél-Alföld legjelentősebb madárvonuló, pihenő- és táplálkozóhelyei.

Bükki Nemzeti Park (alapítás éve: 1977)

A Bükki Nemzeti Park Magyarország legnagyobb hegyvidéki, erdős nemzeti parkja. Változatos területén igen gazdag növényvilág figyelhető meg, az itt előforduló állatfajok száma 22 ezer körüli. A karsztos hegység kiterjedt barlangrendszerrel rendelkezik, a hazai ismert barlangoknak több, mint egynegyede itt található.

Aggteleki Nemzeti Park (alapítás éve: 1985)

Az Aggteleki-karszt vidékén alapított Aggteleki Nemzeti Park több mint húszezer hektáros területe különleges természeti értékeket véd. A nemzeti park területén 280 darab kisebb-nagyobb barlang található, melyek 1995-ben, a Szlovák-karszt barlangjaival együtt, felkerültek az UNESCO világörökségi listájára.

Fertő-Hanság Nemzeti Park (alapítás éve: 1991)

A Fertő-Hanság Nemzeti Park teljes területe 23 731 ha, amelynek Fertő táji része – 1977-től tájvédelmi körzet, 1979-től az UNESCO Bioszféra-rezervátum hálózatának tagja, 1989 óta pedig mint jelentős vizes élőhely. A Fertő vidéke éghajlati övezetek, növény- és állatföldrajzi határok találkozási helye. Ezek az Európában egyedülálló adottságok és a kis területen előforduló élőhelyek sokszínűsége határozzák meg e táj arculatát.

Fotó: MTI/ Nyikos Péter

Duna–Dráva Nemzeti Park (alapítás éve: 1996)

A Duna–Dráva Nemzeti Park a két névadó folyó mentén, közel ötvenezer hektár területen húzódik. A folyókat övező tájak képét a víz munkája alakította ki. Az ártéri területeken rendkívül változatos élőhelyek találhatók, sok védett és ritka növény- és állatfajjal. A Duna–Dráva Nemzeti Park igazgatóságának működési területe a két nagy folyón kívül egész Dél-Dunántúlra kiterjed, magába foglalva öt tájvédelmi körzetet és 19 természetvédelmi területet. A védett területek nagy része egyúttal az EU ökológiai hálózata, a NATURA2000 részét képezi.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park (alapítás éve: 1997)

Az 1997-ben megalakult nemzeti park területe (57,019 hektár) hat korábbi tájvédelmi körzetből tevődik össze. Életre hívásával megvalósult a magyar természetvédelem régi álma: a sokáig egymástól különálló védett területek összekapcsolásával létrejött a Balaton-felvidék összefüggő területére kiterjedő védett ökológiai rendszer.

Duna–Ipoly Nemzeti Park (alapítás éve: 1997)

A több mint hatvanezer hektárnyi terület egyediségét a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Négy tájegység, a Pilis–Visegrádi-hegység, a Börzsöny hegység, az Ipoly-völgy, valamint az Alföld Duna menti darabkája ötvöződik harmonikus egységgé. Egyik legszebb vidéke a Dunakanyar.

Körös–Maros Nemzeti Park (alapítás éve: 1997)

A Körös–Maros Nemzeti Park a romániai hegységek lábától a Tiszáig húzódó, egyedi arculatú táj megmaradt értékeit igyekszik megőrizni. Ebben a több mint 51 ezer hektárnyi területű nemzeti parkban a kardoskúti Fehér-tó és a Biharugrai halastavak vizes élőhelyeinek szerepe a madárvonulásban nemzetközileg is jelentős, a tájegység a Ramsari egyezmény hatálya alá tartozik.

Őrségi Nemzeti Park (alapítás éve: 2002)

Az Őrségi Nemzeti Park magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába szabályozatlan völgyét, (a Belső-Őrséget), Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 44 település határát öleli fel, közel 44 ezer hektáron, melyből 3086 hektár fokozottan védett. A nemzeti park egésze európai uniós közösségi védelem alatt álló Natura2000–es terület. Erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű táj, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen a táj neve: Őrség.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A nemzetipark-igazgatóságok feladatellátása túlmutat a természetvédelmi területek megőrzésén. Sok egyéb feladatuk (területek vagyonkezelése; a védett természeti értékek és területek őrzése, folyamatos monitorozása; őshonos állatok genetikai állományának megőrzése; nemzetközi természetvédelmi kötelezettségek teljesítése) mellett ellátják természeti örökségünk élményszerű bemutatását, és persze vezetnek környezeti nevelési programokat is.

A hazánkban nyilvántartott ökoturisztikai és környezeti nevelési tevékenységet végző létesítmények csaknem fele valamely nemzetipark-igazgatóság fenntartásában van. Az igazgatóságok területén zajló nevelő, ismeretterjesztő munka csak részben valósul meg a szakemberek által vezetett túrák révén.

Fontosak a védett területek természeti és kultúrtörténeti értékeit bemutató 186 db, csaknem ezer kilométer hosszú tanösvényhálózat, a 64 bemutatóhely, a 33 látogatóközpont, a 4 arborétum, a 6 tájház vagy akár a negyven idegenforgalmi hasznosítású barlang is. Nemzeti parkjaink fő tudásátadási pontja természetesen az a 15 erdei iskola, ahol a fiatalok megszólítása szakképzett pedagógusok és speciális oktatási programok segítségével történik.

Fotó: MTI/Vajda János

Ökoturisztikai létesítmények újranyitása

A szabadtéri múzeumok, kiállítóhelyek, bemutatóterek, állatparkok, állattartó telepek bemutatóterei újra fogadják a látogatókat, a szabadtéri szakvezetéseket megtartják, az igazgatóságok által vagyonkezelt területeken lévő, vagy létesítményeiben található vendéglátó-ipari üzletek kerthelyiségei, teraszai kinyitottak, vendégeket fogadnak.

A különleges helyzetre vonatkozó együttélési szabályok és higiéniai elvárások betartása természetesen továbbra is kiemelt fontosságú mindenki számára (érintésmentes fizetései módok, távolságtartás, maszk- és kesztyűviselés, folyamatos fertőtlenítés). E tekintetben továbbra is kérik az igazgatóságok az együttműködést, de munkatársaik mindent megtesznek a gondtalan pihenés és minőségi időtöltés biztosítása érdekében.

Amellett, hogy immár a biztonságunk is megköveteli, a természet igazi élményét, feltöltőképességét is csak közvetlen tapasztalás útján lehet igazán átélni. Legyen szó akár hajnali madárlesről, napközbeni rövidebb tanösvénytúráról, kihívást jelentő teljesítménytúráról, vagy az éjszaka misztikumával áthatott csillagsétáról, a nemzeti parkok munkatársai felkészülten várják a látogatókat.

A nyár folyamán az igazgatóságok számtalan érdekes programra, túrára invitálják a természetkedvelő felnőtteket, gyermekeket, akár egyénileg, akár csoportosan.

A nemzeti parkok egyedi látványosságairól, programjairól, szabadon látogatható tanösvényeiről, túraútvonalairól a http://magyarnemzetiparkok.hu-oldalon és a nemzetipark-igazgatóságok központi elérhetőségein, weboldalain tájékozódhatnak.