Új-Guinea a világ leggazdagabb flórájával rendelkező szigete

Több mint 13 ezer növényfaj él a szigeten, a következő ötven évben újabb három-négyezer növény adódik hozzá.

Forrás: MTI2020. 08. 05. 22:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több mint 13 ezer növényfajával Új-Guinea világrekorder a szigetek között – derült ki a Zürichi Egyetem vezetésével készült tanulmányból. A legalább 13 634 növényfajnak otthont adó sziget a világ legnagyobb trópusi szigete, ökoszisztémák széles skálájával rendelkezik az alföldi dzsungelektől kezdve a Mont Blanc-nál is magasabb hegycsúcsokkal tarkított területeken fekvő mezőségekig.

Botanikusok a XVII. század óta itt többezernyi növényt gyűjtöttek össze, neveztek el és archiválták őket szerte a világon. Becsléseik 9–25 ezer között ingadoztak – mondta el Rodrigo Cámara-Leret, a Zürichi Egyetem evolúcióbiológiai és környezettudományi intézetének munkatársa szerdán.

A szakértő vezetésével 19 ország 56 intézetének 99 tudósa összeállította az első szakértők által ellenőrzött listát Új-Guinea és a környező szigetek 13 634 szövetes vagy magasabb rendű növényfajáról.

Új-Guinea ezzel a világ leggazdagabb flórájával rendelkező szigete – húsz százalékkal több növényfaj él itt, mint Madagaszkár vagy Borneó szigetén. A fajokban messze leggazdagabb növénycsalád az orchideáké, a listákon szereplő növények csaknem harmada fa.

Különösen fontos, hogy a növények 68 százaléka endemikus, tehát csak a szigeten fordul elő. – Ilyen mértékű endemikus faji sokszínűség páratlan a trópusi Ázsiában. Indonézia és Pápua Új-Guinea államok, amelyekhez Új-Guinea szigete tartozik, nagy felelősséget vállalnak ennek a pótolhatatlan faji sokszínűségnek a túlélésében – fogalmazott Cámara-Leret.

Az új lista a biogeográfiai és ökológiai tanulmányok pontosságát jelentősen javíthatja és megkönnyíti további fajok felfedezését.

– Úgy becsüljük, hogy a következő ötven évben újabb három-négyezer növény adódik hozzá – mondta Michael Kessler, a tanulmány társszerzője és a Zürichi Egyetem botanikus kertjének tudományos kurátora.

Kiemelte: ezek a projektek mind fontosak a fajvédelem megtervezéséhez, valamint a klímaváltozás hatásainak és a földhasználat változásának megjósolásához.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.