A kalapácsütés keltette hanghullámok terjedni kezdenek a fában, a rezgéseket a fatörzsre helyezett érzékelők elektromos jellé alakítják, a jelek közötti időket méri a műszer. Ha két érzékelő között üreg van, akkor a hanghullám nem tud egyenes vonalban haladni, ezért a még meglévő közegen keresztül meg kell kerülnie az üreget, ami hosszabb terjedési időt eredményez. A korhadás miatt megváltozott sűrűségű anyagban is eltérő terjedési sebesség alakul ki az egészséges részekhez képest – olvashatóak a részletek a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közleményében.
Nem minden fát vizsgálnak meg ezzel a módszerrel, csak azokat, melyek állapota szemrevételezéssel kérdéses. Ilyen lehet, ha valamelyiken látszik, hogy nem egészséges, de a károsodás önmagában látszólag nem indokolja a fa kivágását. Régi, idős fasorokat is ellenőriznek a Fakoppal – ilyen a keszthelyi Festetics úti gesztenyefasor is. Az MK zalai szakemberei itt először egy olyan egyedet vizsgáltak meg, melynek egyik ága száraz. Arra voltak kíváncsiak, hogy a fa törzse is károsodott-e, van-e benne üreg, vagy nem. Ha ép, akkor a fát meg tudják menteni azzal, hogy csak az elszáradt ágat vágják le.
Mind a nyolc szenzort háromszor megkopogtatta a mérnök, a számítógép pedig az akusztikus jeleket a grafikussá alakította. Így egy ábrán látszott, hogy milyen állapotban van a fa törzse.
– A számítógépen a program ki tudja rajzolni a fa keresztmetszeti állapotát. Ezen a rajzon látni, hogy hol egészséges a fa szerkezete és hol nem – szólt a vizsgálat végeredményéről Imre Béla, Magyar Közút Nonprofit Zrt. Zala Megyei Igazgatóságának üzemeltetési és fenntartási osztályvezetője. Az ábra egyébként az utolsó koppantás után néhány másodperccel kirajzolódott a monitoron.
Ezt látva kiderült, hogy ez a példány sajnos olyan beteg, hogy a közlekedők biztonsága érdekében kivágásra javasolják majd.
Ez a fasor egyébként különleges, hiszen Keszthely védett értéke, ezért az itt álló fák kivágáshoz a helyi jegyző engedélye kell. Ha pedig nem védett fáról, vagy fasorról van szó, akkor az MK saját hatáskörben dönthet a kivágásról. Imre Béla osztályvezető hozzátette, hogy a kivágott fák helyére újakat ültetnek. A Fakopp módszer előnye egyébként az, hogy azonnal kiderül, milyen állapotban van a vizsgált példány és az is, hogy a szondák olyan apró szúrással helyezhetőek a fákba, hogy azokat nem sértik meg.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!