Hanggal jeleznek a fák, hogyha betegek + videók

Ha 24-szer megkopogtatják a fát, kiderül, hogy milyen állapotban van. Nem, ez nem valami varázslat, vagy mese, hanem maga a modern valóság, sőt, tudományos módszer.

Szinte biztos, hogy autózás közben többször rácsodálkoztunk egy-egy fára, vagy gyönyörködtünk a fasorok szépségében. Ám az út mellett álló fák is élnek, öregszenek és bizony, olykor meg is betegszenek. Ezért előfordulhat, hogy veszélyesek lehetnek a közlekedők számára.

Hogy ezt megelőzzék, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. munkatársai országszerte figyelik és vizsgálják a fasorokat. A Balatonnál is így tesznek, a napokban éppen Keszthelyen, egy különleges módszerrel. A Fakopp segít nekik.

Ez egy olyan műszer, mely a hanghullámok segítségével mutatja meg grafikusan a fák állapotát. Az eszköz egyébként a somogyi közútkezelőtől érkezett Zalába, s a Festetics úti gesztenyefák állapotát vizsgálják vele. Hogy hogyan is működik, azt munka közben mutatták meg nekünk. A vizsgálat előkészítéseként 8 szondát helyeznek el a fa törzsébe, három centiméteres hosszban beszúrva.

Ezután következik az a fázis, amely maga a vizsgálat, s amelyből rögtön kiderül, hogy a Fakopp név adja magát. A szondákat ugyanis egy kalapáccsal megkopogtatják – mindegyiket háromszor. A szenzorok össze vannak kötve egy számítógéppel, mely méri a hanghullámok terjedési sebességét.

– Ha üreg van a fában, akkor a hanghullám hosszabb utat tesz meg. Ha ép a fa, akkor a sebesség kisebb – foglalta össze a vizsgálat lényegét Mikó-Horváth Eszter a Zala megyei közútkezelő szervezet üzemeltetési és fenntartási mérnöke, aki a fenti videóban a kopogtatja a szenzorokat. Szavaihoz csatlakozva Iliás Adél, Zala megyei üzemeltetési és fenntartási mérnökgyakornok pedig azt is elmondta, hogy mivel az egyes fafajok keménysége eltér, ezért a hang terjedési sebessége más és más.

A vizsgálat elején a szakemberek több helyen megkopogtatják a fát egyszerűen kalapáccsal, ha baj van, már ekkor tapasztalható, hogy a korhadt részeken eltérő hangot hallunk. Ezzel behatárolható, hogy milyen magasságokban érdemes vizsgálni a fát. A rendszer érzékelőkből, erősítő dobozokból, az ezeket összekötő kábelekből és egy elem dobozból áll, ez utóbbi teremti meg az összeköttetést kábelen vagy Bluetooth kapcsolaton keresztül a számítógéppel vagy telefonos applikációval, illetve a szoftverrel.

A kalapácsütés keltette hanghullámok terjedni kezdenek a fában, a rezgéseket a fatörzsre helyezett érzékelők elektromos jellé alakítják, a jelek közötti időket méri a műszer. Ha két érzékelő között üreg van, akkor a hanghullám nem tud egyenes vonalban haladni, ezért a még meglévő közegen keresztül meg kell kerülnie az üreget, ami hosszabb terjedési időt eredményez. A korhadás miatt megváltozott sűrűségű anyagban is eltérő terjedési sebesség alakul ki az egészséges részekhez képest – olvashatóak a részletek a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közleményében.

Nem minden fát vizsgálnak meg ezzel a módszerrel, csak azokat, melyek állapota szemrevételezéssel kérdéses. Ilyen lehet, ha valamelyiken látszik, hogy nem egészséges, de a károsodás önmagában látszólag nem indokolja a fa kivágását. Régi, idős fasorokat is ellenőriznek a Fakoppal – ilyen a keszthelyi Festetics úti gesztenyefasor is. Az MK zalai szakemberei itt először egy olyan egyedet vizsgáltak meg, melynek egyik ága száraz. Arra voltak kíváncsiak, hogy a fa törzse is károsodott-e, van-e benne üreg, vagy nem. Ha ép, akkor a fát meg tudják menteni azzal, hogy csak az elszáradt ágat vágják le.

Mind a nyolc szenzort háromszor megkopogtatta a mérnök, a számítógép pedig az akusztikus jeleket a grafikussá alakította. Így egy ábrán látszott, hogy milyen állapotban van a fa törzse.

– A számítógépen a program ki tudja rajzolni a fa keresztmetszeti állapotát. Ezen a rajzon látni, hogy hol egészséges a fa szerkezete és hol nem – szólt a vizsgálat végeredményéről Imre Béla, Magyar Közút Nonprofit Zrt. Zala Megyei Igazgatóságának üzemeltetési és fenntartási osztályvezetője. Az ábra egyébként az utolsó koppantás után néhány másodperccel kirajzolódott a monitoron.

Ezt látva kiderült, hogy ez a példány sajnos olyan beteg, hogy a közlekedők biztonsága érdekében kivágásra javasolják majd.

Ez a fasor egyébként különleges, hiszen Keszthely védett értéke, ezért az itt álló fák kivágáshoz a helyi jegyző engedélye kell. Ha pedig nem védett fáról, vagy fasorról van szó, akkor az MK saját hatáskörben dönthet a kivágásról. Imre Béla osztályvezető hozzátette, hogy a kivágott fák helyére újakat ültetnek. A Fakopp módszer előnye egyébként az, hogy azonnal kiderül, milyen állapotban van a vizsgált példány és az is, hogy a szondák olyan apró szúrással helyezhetőek a fákba, hogy azokat nem sértik meg.