Még nem jött el a génszerkesztett csecsemők ideje

A tudomány nem elég fejlett a babák biztonságának garantálásához – állapította meg egy testület.

Forrás: pexels.com

Még mindig túl korai lenne génszerkesztett babákat világra hozni, mivel a tudomány nem elég fejlett a csecsemők biztonságának garantálásához – állapította meg egy nemzetközi szakértőkből álló testület. A csütörtökön kiadott jelentés csaknem két évvel azután látott napvilágot, hogy Ho Csian-kuj kínai tudós bejelentette az első olyan csecsemők – egy ikerpár – születését, amely tagjainak egy génjét genetikai olló használatával eltávolította, hogy ellenállóak legyenek a HIV-vírussal szemben.

A kutató bejelentése óriási felháborodást keltett a tudományos világban, kínai és külföldi szakemberek egyaránt elítélték a beavatkozást etikai és egészségbiztonsági szempontokból. Hót három év börtönre ítélték a kínai törvények megsértéséért.

Az amerikai tudományos akadémia (NAS), az amerikai orvostudományi akadémia (NAM) és a brit Royal Society az ügy nyomán állított fel egy szakértői bizottságot.

A testület nem etikai, kizárólag tudományos szempontból foglalkozik az embriószerkesztéssel, amelynek alkalmazása véleménye szerint még mindig túl korai lenne. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) illetékes bizottsága egyébként még idén közzéteszi saját jelentését a témában, a génszerkesztés etikai oldalára fókuszálva.

A testület által megfogalmazott ajánlások szerint kizárólag olyan esetben szabadna alkalmazni génszerkesztést az embriókon, ha a beavatkozás biztosan csak az érintett géneket változtatja meg és a többire nincs hatással, ami jelenleg nem kivitelezhető.

Széles körű nyilvános tanácskozást kellene tartani minden országban, mielőtt döntés születik az embrió, a petesejt és a spermium genetikai módosításának engedélyezéséről, emellett szabályozórendszer kialakítása is szükséges.

A génszerkesztés alkalmazását kezdetben olyan esetekre kellene korlátozni, amelyek megfelelnek négy kritériumnak: olyan súlyos betegség esetén, amelyért egyetlen gén felelős (például izomsorvadás, cisztás fibrózis), a szerkesztéssel „mindössze” a problémás DNS-szekvenciát cserélik ki egy olyanra, amely biztonságos, a problémás gént nem tartalmazó embriók nem manipulálhatók, valamint olyan esetekben, amikor a szülőknek nagy eséllyel beteg gyermekük születne termékenységi problémák vagy egyebek miatt.

A beültetést megelőzően a génszerkesztett embriókat laboratóriumban kellene megfigyelni a normális fejlődésük biztosítása végett, és vizsgálatokkal igazolni, hogy minden szükséges gént sikerült módosítani.

A bizottság szerint továbbá szükség lenne egy nemzetközi tudományos tanácsadó testület létrehozására, amely egyebek között rendszeresen beszámolna a génszerkesztéssel kapcsolatos tudományos előrelépésekről, ismertetné az egyes esetek eredményeit és segítené az országokat.

A bizottságtól függetlenül szakértők egy részét meglepte, hogy a testület ajánlásában olyan betegségek is szerepelnek (például a cisztás fibrózis), amelyek különböző súlyossági fokozatokkal rendelkeznek és léteznek rájuk kezelések.