Tudják, milyen neműek a világ legnagyobb halai?

Kutatók a világ legnagyobb halának biológiáját vizsgálták.

Hamburg, 2008. december 29. Egy Indiai-óceánban honos óriás fûrészes sügér hosszúságát méri meg egy búvár a hamburgi Hagenbeck állatkert trópusi akváriumában 2008. december 29-én. Az állatkert minden év végén összeírja az állományába tartozó állatokat. A 2007 májusában megnyitott trópusi akváriumot 317 fajta összesen 14 400 egyede lakja. (MTI/EPA/Maurizio Gambarini) Fotó: MAURIZIO GAMBARINI

Kutatók a világ legnagyobb halának biológiáját vizsgálták, munkájukhoz 54 cetcápa (Rhincodon typus) növekedését követték figyelemmel 10 éven át az Ausztrália nyugati partvidékénél lévő Ningaloo-korallzátony közelében, ahová évente ennek a veszélyeztetett fajnak több száz egyede érkezik vándorlása során.

Vizsgálataik szerint a cetcápa mindkét neme fiatalkorban növekszik a leggyorsabban, évente mintegy 20-30 centimétert. A hímek általánosságban kicsit gyorsabban nőnek, legnagyobb méretüket, nagyjából nyolc métert röviddel nemi érettségük után, 30 éves koruk körül érik el. A nőstények ellenben nagyjából 14 méteres maximális hosszukat 50 éves koruk körül érik el, szintén a szexuális érés után.

A tudósok úgy vélik, a cetcápák akár 100–150 évig is élnek. Az eddig ismert legidősebb cetcápa 18 méteresre nőtt meg.

„A cetcápák figyelemre méltók azért is, mert a nőstények hatalmas mennyiségű utódot hoznak világra, egyszerre akár 300-at is. Ahhoz, hogy ennyi utódot kihordjon, szinte kötelező, hogy a nőstények teste ilyen nagy legyen” – mondta Mark Meekan, az Ausztrál Tengerkutató Intézet biológusa, a Frontiers in Marine Science című tudományos lapban megjelent kutatás egyik szerzője.

„Kutatásunk nyújtja az első bizonyítékot arra, hogy a nőstény és a hím cetcápák különböző ütemben nőnek. Korábban a kutatóknak partra vetődött vagy halászok áldozatául esett cápák vázából kellett következtetni az állatok növekedésére és korára” – fejtette ki a szakértő.

A cetcápák a vízből szűrik ki táplálékukat: hatalmas távolságokat tesznek meg a világ trópusi óceánjaiban, hogy elegendő planktont tudjanak enni az életben maradásukhoz.

Meekan elmondta: vizsgálatuk nagyon fontos a cetcápák védelme szempontjából. Ha 30 vagy több évbe telik, míg ezek az állatok éretté válnak, akkor számos tényező fenyegetheti az életüket, mielőtt esélyük lesz a párosodásra. Emiatt sürgető feladat a védelmüket szolgáló stratégia kidolgozása.