Mutáns rákok szálltak meg és tartanak sakkban egy temetőt

Szűznemzéssel szaporodó mutáns édesvízi rákok szálltak meg egy temetőt Antwerpenben – írja az IFL Science tudományos portál.

A Procambarus virginalis nevű faj normál esetben nem található meg a természetben, a 90-es években német állatkereskedők tenyésztették ki. Egy mutáció révén képessé vált a partenogenezisre, vagyis szűznemzésre.

Ez azt jelenti, hogy képes aszexuálisan szaporodni, a nősténynek nincs szüksége hímekre. A módszerrel tulajdonképpen egy példány a saját klónjait hozza létre.

Ez azért aggasztó, mert egyetlen egyed rákok egész seregét képes „legyártani", amik aztán megszállják a természetes élőhelyeket, de behatolnak a településekre is.

Fotó: Pexels

Egyelőre nem világos, hogy a belga temetőt megszálló nőstény rákok honnan származnak, de vélhetően szülőjük szintén egy akváriumból szökhetett meg. Az állatok teljesen ellepték a temető környékén lévő tavakat, patakokat.

A 10 centisre megnövő mutáns rákok egy méter mélyre képesek ásni a talajban, és

ezzel nem csak a temetőt teszik tönkre, hanem a helyi ökoszisztémát is.

A szakértők keresik a lehetséges megoldásokat.

A teljes cikket az alábbi linkre kattintva olvashatják el.

A madarak éneke is megváltozott a karantén alatt

Elizabeth Derryberry, a knoxville-i Tennessee-i Egyetem ökológiai és evolúciós biológiai tanszékének kutatója évek óta tanulmányozza, hogyan befolyásolja a madarak énekét a zajszennyezés.

„Jól hallották az emberek, hogy a karantén alatt másképp énekeltek a madarak: amikor mi elhallgattunk, ők töltötték ki hangokkal a teret. Mi felhagytunk a zajongással, a csendet elfoglalták a madarak, és azt hiszem, ez sok mindent elmond arról, mekkora az emberi tevékenység hatása a madárdalra és az állatok kommunikációjára, különösen a városokban” – mondta el a BBC hírportáljának.

A San Francisco-öböl régiójában élő koronás verébsármányok (Zonotrichia leucophrys) hangadásának évtizedek óta folyó kutatása lehetővé tette, hogy a tudósok összehasonlítsák a populáció karantén előtti és alatti énekét.

Meglepő eredményre jutottak: a csend hónapjai alatt a madarak finomítottak az előadásmódjukon, alacsonyabb frekvencián, „szexibb” hangon énekeltek, hogy párt találjanak és hogy területüket megvédjék.

„Amikor a karantén alatt csökkent a zajszint, daluk valóban szexibbnek hangzott a populáció többi madara fülében. Ez jól példázza, milyen gyorsan kigyógyul a természet az ember okozta zajszennyezés ártalmaiból” – magyarázta Derryberry.