A Balaton festőjeként általában két kiemelkedő alkotót szokás megemlíteni: Udvardi Erzsébetet és Egry Józsefet. Nemrégiben mutatta be a likebalaton.hu egy művészeti tárlatot, amely Farkas István szigligeti alkotóról szólt. A mostani írásban a Pannon Tengert szintén megfestő, általában nemzetközi hírnévre is szert tevő, olykor a tónál élő vagy vissza-visszatérő XIX-XX. századi és kortárs magyar festőink tavi világát mutatják be.
1. Romantika, realizmus, plein air – Balaton-ábrázolás a XIX. században
A XIX. század első felében elsősorban a nagy tó festői környezetét örökítették meg az alkotók. Fennmaradtak ebből az időszakból acélmetszetek, litográfiák és vízfestmények egyaránt.
Petrich András
Petrich András (1765-1842) az 1820-as években Sümeget, Tátikát, Füredet festette meg, de akadt külhoni alkotó is, aki a Balatonról készített vízfestményeket. Ilyen volt Ludwig Rohbock (1824-1893), a Balaton vidékének rajzolója az 1850-es években.
Fotó: LIKEBALATON.HU
De ne feledjük ki a sorból Szerelmey Miklós (1802-1875) litográfus-mérnököt sem, aki Balatoni album (1848) című kötetében – Garay János verseivel – sorakoztatta fel azt a tíz kőrajzot, melyen a reformkori Füred világa tükröződik vissza.
Fotó: LIKEBALATON.HU
A Balaton megismertetését és népszerűsítését célul kitűző album bevezető sorai így hangzottak: „Az itt közlött képeknek és az azokat kísérő szövegnek az lévén czélja, hogy az illy előkészületben az utast segítse, s utóbb a látott szépségeket képben és élő szóval emlékezetében röviden felfrissítse, kérem a nyájas olvasót, ne sajnálja a képek legelsejét, a Balatont és vidékét ábrázoló panoramát kezéhez venni.”
Brodszky Sándor
A XIX. század második felében egyre sokasodtak a tavat vászonon is életre keltő festőink : Brodszky Sándor, Molnár József, Telepy Károly, Ligeti Antal nevét említhetjük. Őket általában a francia tájfestészet ihlette és sok esetben romantikus túlfűtöttség jellemezte műveiket. Szép példái ennek Brodszky Sándor (1819-1901) művei.
Fotó: LIKEBALATON.HU
Brodszky a bécsi képzőművészeti akadémián folytatott tanulmányokat, majd Münchenben képezte magát. Az 1850-es évektől már Pesten alkotott. A festészet mellett a fényképészet is érdekelte, de igazán nevessé a Felvidékről és a Dunántúlról készített tájképeivel vált. Alkotásai borongós hangulatúak, a világos-sötét ellentétpáron alapulnak. Már életében is számos kitüntetést, oklevelet kapott. 1885-ben Csobánc és A csöndes Balaton című festményeit aranyéremmel díjazták az országos kiállításon. Ferenc József magyar király részére is készített képeket, melyek közt tavi vonatkozású, A Balaton Zala megyei partján című is található. A Kilátás a Balatonra, a Vihar a Balatonon Brodszky életművének kiemelkedő darabjai, melyeket a Magyar Nemzeti Galéria őriz.
