Federico Zuccari 16. századi reneszánsz festő 88 rajzának nagyfelbontású fényképei érhetők el péntektől „ingyenesen, a nap bármely szakában, bárki számára” – jelentette be Újév napján Eike Schmidt, az Uffizi igazgatója.
Dante remekműve, az Isteni színjáték a külföldön legtöbbet olvasott olasz nyelvű mű. Az eposz egy fiktív vándorlásról szól, amely során Dante isteni parancsra felkeresi a három túlvilági helyszínt: a poklot, a purgatóriumot és a paradicsomot.
A drámát illusztráló fekete és vörös árnyalatú ceruza- és tintarajzok 1586 és 1588 között készültek az olasz manierizmus kimagasló alakja, Zuccari spanyolországi tartózkodása alatt, és 1737-ban kerültek az Uffizi gyűjteményébe egy adománynak köszönhetően.
Fotó: MTI/EPA-ANSA/Filippo Venezia
A sérülékeny rajzokat eddig mindössze kétszer tették közszemlére: 1865-ben Firenzében Dante születésének 600. évfordulója és az egységes olasz nemzet létrejötte alkalmából, 1993-ban pedig egy Dante-kiállításon Abruzzo tartományban.
A rajzok eredetileg egy kötetben voltak összefűzve, a vonatkozó versszakokkal szembeni oldalon voltak láthatók. A pénteken nyílt virtuális kiállításon, amely a Pokol fejezet sokat idézett utolsó mondatára (és így jutottunk ki a csillagokhoz) utalva az A riveder le stelle címet kapta, közzéteszik az Isteni színjáték érintett szövegrészeit és a hozzájuk tartozó lábjegyezeteket is.
Eike Schmidt szerint a rajzok jelentős erőforrást jelentenek a Dantéval foglalkozó tudósok és diákok, továbbá mindazok számára, akik szeretnének inspirációt meríteni a Dante-féle tudás- és erénykeresésből.
Dante oroszlánjai
Álmos kora délutáni napsütésben araszolunk a Csepel Művek gyárépületei között. Rézmű utca, Lakatos utca, Csőhegesztő utca, Erőmű-kapcsolóház utca. Mintha eltévedtünk volna, jelzi a GPS, a Színesfémen jövünk, pedig a Bronzöntőn kellene! Megvárjuk, hogy egy darus kocsi szépen kitolasson előttünk, majd a zsákutca végén fogad a kapu felirata: Studio Gabor M. Szoke. Jobbra óriási polipszobor őrzi a parkoló autókat, balra kardszárnyú delfin ugrik nagyot a képzeletbeli vízből.
A kapun besétálva kétoldalt hosszú hangárok mentén még néhány állat sorakozik: cápák, jól megtermett bálna, jegesmedve, lobogó sörényű unikornis és egy hatalmas, zilált pulikutya.
– A puli betonvas rudakból van összerakva, és több mint három tonnát nyom, a jegesmedve pedig hungarocell tévésdobozokból áll, környezetvédelmi projektre készült – avat be Szőke Gábor Miklós, a gyártelepen kószáló összes állat megálmodója. A stúdió főbejáratát az egyiptomi mitológiából ismert, két Anubisz-szerű ülő kutyafigura őrzi. Amelyik nem vicsorog, az Dante: a szobrász egykori kutyájának emléket állító szobor. A Dante-motívum végigkíséri a művész karrierjét, és jelen van szinte az összes térben: a piros ajtókon kinyúló karomként, maszkként a falakon vagy a szobrász logójában.
