Elhunyt Paul Crutzen Nobel-díjas holland kémikus, az ózonlyuk egyik felfedezője.

Látványos égi jelenségnek lehetünk a tanúi, a Lyridák ritka csodát hoz a szürke hétköznapokba
Óránként 10-12 hullócsillagot is láthatunk.
Elhunyt Paul Crutzen Nobel-díjas holland kémikus, az ózonlyuk egyik felfedezője.
A 87 éves vegyész csütörtökön halt meg Németországban, családja körében – közölte a NOS holland közszolgálati média a vegyész családja és a mainzi Max Planck Kémiai Intézet információja alapján.
Crutzen kollégáival, a 2020-ban elhunyt Mario Molina mexikói és Sherwood Rowland amerikai kutatóval már 1974-ben a halogénezett szénhidrogének (CFC) használatának veszélyére hívta fel a figyelmet és megjósolta, hogy az ózonréteg néhány évtizeden belül erőteljesen megfogyatkozik ezek hatására. A tudósokat a témában végzett munkájukért 1995-ben tüntették ki a kémiai Nobel-díjjal.
Crutzen 1933-ban született Amszterdamban. Az 1960-as és 1970-es években vizsgálta a nitrogén-oxidok hatását az ózonrétegre, jóslatuk hatására betiltották a hűtőszekrényekben és klímaberendezésekben a CFC használatát.
A tudós 1980 és 2000 között igazgatóként vezette a Max Planck Kémiai Intézet légkörkémiai osztályát.
A Max Planck Társaság elnöke, Martin Stratmann úttörőnek nevezte Crutzent. „Elsőként mutatta meg, hogyan károsítja az emberi tevékenység az ózonréteget. Az ózon csökkenésének okáról szerzett tudás alapozta meg az ózont bontó anyagok globális tilalmát. Ez egyedülálló példa arra, hogyan vezethet közvetlenül világpolitikai döntésekhez egy Nobel-díjjal jutalmazott alapkutatás” – fejtette ki.
Crutzen nevéhez fűződik az antropocén kifejezés alkalmazása az emberi tevékenység által befolyásolt földtörténeti kor megnevezésére. Crutzen először egy 2002-es, a Nature című tudományos lapban megjelent írásában használta a kifejezést. A szakértő érvelése szerint az ember tevékenység környezetre kifejtett hatása az elmúlt három évszázadban oly mértékben eszkalálódott, hogy a globális klímaváltozás is jelentősen megváltozott, ezért külön terminusra van szükség a 18. század végétől a jelen időszakig tartó periódus leírására. A kifejezés azóta elterjed a tudományos és környezetvédelmi beszédben.
Crutzen az intézet szerint több mint 360 tudományos cikket és 15 könyvet írt. A világszerte legtöbbet idézett tudósok egyike volt, számos díjat kapott. Több tudományos akadémia tagja volt.
Óránként 10-12 hullócsillagot is láthatunk.
Aprók, de annál bosszantóbbak – a hangyák egy szempillantás alatt ellepik a konyhát, ha nem vagyunk résen.
Ha figyelmet fordítunk arra, hogy mit eszünk, sok betegség kialakulását megelőzhetjük.
Mi a teendő akkor, ha a kenyér már megszikkadt, kezd megkeményedni, mi pedig kívánjuk a friss pékárut?
Ellopták a németek aranyát?
Dunai hajóbaleset: előkerült egy videó, ami mindent megváltoztathat a nyomozásban
Alfajor, a sütemény, aminek Ferenc pápa nem tudott ellenállni
Elárasztották Magyarországot a repülőgépek – jelentettek a légiirányítók
Kubatov Gábor nem akárkinek üzent a Fradi sikere után
Sorra vették a franciák a pápajelölteket: Orbán Viktor szerepéről ír a Le Point
Az Index megfejtette hogy miért ideges Magyar Péter – az MNB szembesítette a vádakkal
Meglepetés: távozik a Real Sociedad vezetőedzője – hivatalos
Pszichó a telefonban
Autópályán gyalogolt egy erőszakos, rendőröket is megtámadó férfi
Van Gerwen nem lesz ott a vb-n, Littler még a rendező országba sem hajlandó belépni
Keane a Fradi kispadjára szoruló Varga Barnabás sorsáról beszélt
Óránként 10-12 hullócsillagot is láthatunk.
Aprók, de annál bosszantóbbak – a hangyák egy szempillantás alatt ellepik a konyhát, ha nem vagyunk résen.
Ha figyelmet fordítunk arra, hogy mit eszünk, sok betegség kialakulását megelőzhetjük.
Mi a teendő akkor, ha a kenyér már megszikkadt, kezd megkeményedni, mi pedig kívánjuk a friss pékárut?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.