Ilyen egy egymilliárd forintos esküvő Egyiptomban + videó
Ankur Jain amerikai milliárdos megadta a módját a nagy napnak.
Albert Michelson valamint Edward Morley amerikai fizikusok egy 1887-ben elvégzett kísérlete mutatta ki először, hogy a fény állandó sebességgel terjed, és a fény sebessége független a megfigyelő mozgásától,
ami pedig a klasszikus newtoni mechanika alapján nem lett volna lehetséges.
George Francis Fritzgerald ír fizikus e zavarba ejtő kísérleti eredmény értelmezésére 1894-ben felvetette, ha azt feltételezzük, hogy a testek megrövidülnek a mozgás irányába, akkor a Michelson-Morley kísérlet eredménye is megmagyarázhatóvá válik.
Fritzgerald hipotézisének Hendrik Lorentz holland fizikus adott matematikai formát a róla elnevezett Lorentz-transzformációval, de a jelenség lényegét ő sem értette meg. Albert Einstein elvetette azt az általánosan elfogadott elméletet,
hogy az abszolút teret az elektromágneses hullámok terjedését biztosító hipotetikus közeg, az éter töltené ki.
Einstein rájött, hogy a fény bármilyen inerciarendszerben minden irányban ugyanazzal a sebességgel ( az által c-vel jelzett fénysebességgel) terjed, a fény frekvenciájától és az észlelő, valamint a fényforrás sebességétől függetlenül.
Ez a felismerés ugyan ellentmondott a klasszikus newtoni mechanikán alapuló sebesség-összeadódásnak, de megmagyarázta a Michelson-Morley kísérlet eredményét, és tartalmat adott a Lorentz-transzformációnak. Az 1905-ben publikált „A mozgó testek elektrodinamikájáról„ című dolgozata, – amely később a speciális relativitáselméletként vált közismertté –,
a relativitást az idő, a tér, a tömeg és az energia elméleteként vezette be.
Einstein speciális relativitáselmélete szerint a természeti törvények minden inerciarendszerben azonosak csakúgy, mint az azokat leíró egyenletek is.
A speciális relativitás einsteini elméletének van egy másik fontos következménye, mégpedig hogy nincs semmilyen abszolút nyugvó vonatkoztatási rendszer, ezért nincs abszolút tér sem, a kölcsönhatásoknak pedig létezik egy maximális terjedési sebessége, a fény vákuumbeli sebessége, aminél egyetlen test sem haladhat gyorsabban.
Albert Einstein nyolc évig tartó töprengés után alkotta meg a speciális relativitáselmélet továbbfejlesztésével az általános relativitás elméletét, amely lényegét tekintve a gravitáció geometriai elmélete, és a gravitáció, mint kölcsönhatás modern fizikai leírása.
Ez a zseniális teória a speciális relativitáselméletet és Isaac Newton univerzális gravitációs törvényét általánosította; a gravitációt az egyesített tér és idő, azaz a téridő geometriai tulajdonságaként írva le. Einstein a teret és időt egyesítő matematikai modelljében a téridő egy olyan négydimenziós koordináta-rendszer, amely három tér és egy idő koordinátával rendelkezik, a rendszer pontjai pedig egy-egy eseménynek felelnek meg.
(A relativitáselmélet előtti fizika a tér- és idődimenziókat egymástól és a bennük elhelyezkedő testektől függetlennek tekintette.)
az általános relativitáselmélet szerint az anyag meggörbíti a téridőt,
amiből az következik, hogy az (általunk ismert) univerzum mint fizikai rendszer nem végtelen, hanem véges; az anyagnak térbeli kiterjedése és tömege van. ( Más kérdés, hogy ismeretelméleti szempontból a világegyetem végtelen, hiszen tapasztalatilag sohasem juthatunk a végére.)
Einstein az elméletéből azt a jóslatot vezette le, hogy a fény a nagy tömegű égitestek, a csillagok, vagy galaxisok közelében elhaladva a gravitációtól valamilyen mértékben elhajlik.
a fényre annak ellenére hatni látszik a gravitációs erő, hogy tulajdonképpen nem rendelkezik tömeggel,
ami Newton klasszikus elméletével nem is lenne megmagyarázható. Einstein viszont rájött, hogy a fény (a fotonok) nem az erő miatt térülnek el egy nagytömegű kozmikus test gravitációjának hatására, hanem a fény egyenes haladási vonala hajlik el a térrel együtt.
Az általános relativitáselméletet leíró einsteini egyenletekből tehát az következik, hogy a gravitáció nem erő, hanem egy olyan kölcsönhatás, amit a tér torzulásával magyarázhatunk.
A cikk folytatását ITT érheti el.
Kiemelt kép: Flickr
Ankur Jain amerikai milliárdos megadta a módját a nagy napnak.
Szibériai tokhal akadt horgászok horgára.
Saját családja testi épségét, valamint a sértett és állapotos felesége testi épségét is közvetlen veszélynek tette ki.
Riccardo Pizzuti az egyik visszatérő mellékszereplő, aki mindig állja a pofonokat.
Mutatjuk Orbán Viktor jándi látogatását - videó
Brutális friss képeken az orosz-ukrán háborús pokol
Fantasztikus örömhírt jelentett be Szinetár Dóra, özönlenek a gratulációk
Soron kívüli üzemanyagár-csökkenésről döntöttek Magyarországon – hétfőtől megint olcsóbb lesz a benzin és a dízel
Házasság első látásra: Egy év után vajon együtt van Enikő és Peti?
Áll a bál a Nike olimpiára szánt női sportdresszeinek túlszexualizáltsága miatt + videó
Bugyiban vitte el a zokogó, őrjöngő Britney Spearst a mentő a luxusszállodából
Férfi kézi BL: a Kielce megóvta a Magdeburg elleni visszavágót
Liverpool: váratlan reggeli bejelentés, Szoboszlai fotója is a hírben + videó
Trumpot felgyújtották + videó
Kitört a pánik, aztán a népharag amiatt, amit a pékáru között találtak egy magyar áruházban
A természet és a történelem csodája Horvátországban (hirdetés)
Ankur Jain amerikai milliárdos megadta a módját a nagy napnak.
Szibériai tokhal akadt horgászok horgára.
Saját családja testi épségét, valamint a sértett és állapotos felesége testi épségét is közvetlen veszélynek tette ki.
Riccardo Pizzuti az egyik visszatérő mellékszereplő, aki mindig állja a pofonokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.