A polarizációs mérések és az üstökös színadatainak elemzése alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a 2I/Borisov valójában még a Hale–Bopp-üstökösnél is régebbi. Ez pedig esetében is azt jelenti, hogy változatlan nyomait őrzi annak a por- és gázfelhőnek, amelyből kialakult.
„A tény, hogy a két üstökös ennyire figyelemreméltóan hasonló egymáshoz, azt sugallja, hogy az a környezet, amelyben a 2I/Borisov létrejött, összetételében nem nagyon különbözik a korai Naprendszertől” – teszi hozzá Alberto Cellino ( INAF – Osservatorio Astrofisico di Torino, Olaszország), a tanulmány egyik társszerzője.
Az üstökösök és földközeli objektumok egyik szakértője, jelen kutatást azonban csak kívülállóként véleményező Olivier Hainaut (ESO, Németország) is egyetért ezzel. „A fő eredmény – miszerint a 2I/Borisov a Hale–Bopp-üstökösön kívül semmihez sem hasonlítható – nagyon fontos állítás„ – mondja, és hozzáteszi,„valószínű, hogy hasonló körülmények között keletkeztek”.
„A 2I/Borisov felbukkanása a csillagközi térből először teremtett lehetőséget arra, hogy egy másik bolygórendszerből származó üstökös összetételét tanulmányozhassuk, és ellenőrizzük, hogy a belőle távozó anyag különbözik-e a mi helyi üstököseink anyagától„ – magyarázza Ludmilla Kolokolova (University of Maryland, Amerikai Egyesült Államok), a Nature Communications-kutatás egyik résztvevője.
Bagnulo bízik benne, hogy már az évtized végét megelőzően további, még jobb lehetőség nyílik a csillagászok előtt, hogy csavargó üstököst tanulmányozhassanak. „Az ESA 2029-ben tervezi felbocsátani a Comet Interceptor űrszondát, amellyel akár el is érhetünk egy csillagközi látogatót, ha az megfelelő pályán mozog” – utal az Európai Űrügynökség eljövendő küldetésére.
Az eredeti cikket és még több információt IDE KATTINTVA olvashat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!