A legújabb, szerdán bemutatott adatok szerint az erdőtüzek, a marhatenyésztés és a fakitermelés miatt egy Salvador méretű esőerdő terület tűnt el – írja az erdélyi hírportál, az erdon.ro.
Az úgynevezett elsődleges erdőterületek mérete – vagyis a régóta növekvő, érintetlen területeké, amelyeket első alkalommal vágnak ki – elérte a 2,3 millió hektárt. Ez a harmadik legnagyobb terület 2000 óta.
„2020, amelyet többnyire a Covid-19 uralt, meglehetősen szörnyűnek bizonyult az Amazonas számára”
– mondta Matt Finer, az Amazon Conservation nevű amerikai nonprofit szervezet számára készített MAAP műholdas projekt vezetője.
Fotó: MTI/EPA-EFE/Joedson Alves
Bolíviában, Ecuadorban és Peruban történelmi csúcsot döntött az erdőirtás mérete, míg Brazíliában csak „egy újabb rossz évet” könyvelhettek el: több mint 1,5 millió hektárnyi elsődleges erdő tűnt el Finer szerint.
Brazília után a legnagyobb mértékű esőerdő-pusztulást 2020-ban Bolíviában, Peruban és Kolumbiában mérték, a sorban ezután Venezuela és Ecuador következett a Marylandi Egyetem által gyűjtött adatok elemzése alapján.
A szakértők szerint az Amazonas elsődleges erdőterületei kiirtásának fő okai a mezőgazdaság és a marhatenyésztés. A jelentés szerint Brazíliában elsősorban legelőkké alakították az egykori erdők területét.
Az Amazonas legnagyobb erdőirtási gócpontjait Bolívia délkeleti részén találták, ahol a száraz Chiquitano és Chaco erdőket tüzek pusztították.
A perui Amazonas egyes részein az illegális aranybányászat miatti fakivágás mértéke csökkent az elmúlt évben „a kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően” – olvasható a tanulmányban. Mégis a valaha regisztrált legnagyobb mértékű volt 2020-ban az elsődleges erdőterületek vesztesége az országban: több mint 190 ezer hektárnyi elsődleges esőerdő tűnt el.
Az eredeti cikket IDE KATTINTVA olvashatja.
A pusztuló Amazónia jelentősen felgyorsíthatja a klímaváltozást
Az Amazonas-medence ökológiai egyensúlya, a klímaváltozáshoz való viszonya sokkal összetettebb, és jóval több tényező alapján írható le, mint amit a tudományos konszenzus akár csak néhány éve evidensnek tartott. Egy számos friss kutatást összegző tanulmányból kiderül, hogy a szén-dioxidon kívül olyan üvegházhatású gázok is kulcsszerepet játszanak az említett folyamatokban, mint a metán vagy a dinitrogén-oxid, valamint az emberi tevékenység szinte minden aspektusa, az erdőirtáson kívül például a duzzasztógátak építése, a mezőgazdasági tevékenység vagy a bányászat.
Az Amazonas-medence mára az üvegházhatású gázok nettó kibocsátójává vált, ezáltal a globális felmelegedést is gyorsítja a Föld tüdejeként számontartott esőerdőknek helyet adó régió – derült ki a témában született tanulmányokat áttekintő összegzésből, amelyet a Frontiers in Forests and Global Change nevű folyóirat közölt Carbon and Beyond: The Biogeochemistry of Climate in a Rapidly Changing Amazon címmel, és az alig egy hete megjelent, nagy visszhangot keltő munkát mások mellett a National Geographic is szemlézte.
