A hatvanas években már égető problémát jelentett, hogy Magyarország energiahordozókban szegény ország. Ugyanakkor ismertté vált, hogy – a magyar igényekhez mérten – jelentős uránkészleteink vannak. 1961-ben felmerült a gondolat, hogy az országban egyetemi atomreaktort kellene építeni. Az elkészült terveket kiküldték a Szovjetunióba a moszkvai Kurcsatov Intézetbe. A szovjet szakemberek a terveket megfelelőnek találták. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezt részben tréfásan azzal indokolták, hogy ekkora reaktorral nem is lehetnek problémák, hiszen „akkora, mint egy szamovár”. – Valóban, a reaktor aktív zónája – az a térrész, ahol a fűtőelemek találhatók és ahol a láncreakció végbemegy – nagyon kicsi, belefér nagyjából egy fél méter élhosszúságú kockába. Az eredetileg tíz kW-os teljesítményű reaktorral sem akkoriban, sem manapság nem állítanak elő villamos energiát, ez lehetetlen is lenne a kis teljesítmény és alacsony vízhőmérséklet miatt – tájékoztatott Czifrus Szabolcs, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója. A reaktor hűtőközege víz, amelynek maximálisa hőmérséklete nem haladja meg az ötven Celsius-fokot – egy atomerőműben jellemzően háromszáz Celsius-fok körül van a hűtővíz hőmérséklete. A Műegyetem campusa jó helynek bizonyult. Nyitott létesítményről van szó, azaz, aki szeretne, a meghirdetett nyílt napokon és rendezvényeken ellátogathat az oktatóreaktorba. Évente mintegy 1500-2000 középiskolást fogadnak fizikaóra részeként, akik megtapasztalhatják, hogy az atomenergia előállítása nem valami misztikus dolog, hanem hozzáértő, tapasztalt szakemberek kezében jól kontrollált, biztonságos tevékenység.
Ankur Jain
Ilyen egy egymilliárd forintos esküvő Egyiptomban + videó
Ankur Jain amerikai milliárdos megadta a módját a nagy napnak.
