A hatvanas években már égető problémát jelentett, hogy Magyarország energiahordozókban szegény ország. Ugyanakkor ismertté vált, hogy – a magyar igényekhez mérten – jelentős uránkészleteink vannak. 1961-ben felmerült a gondolat, hogy az országban egyetemi atomreaktort kellene építeni. Az elkészült terveket kiküldték a Szovjetunióba a moszkvai Kurcsatov Intézetbe. A szovjet szakemberek a terveket megfelelőnek találták. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezt részben tréfásan azzal indokolták, hogy ekkora reaktorral nem is lehetnek problémák, hiszen „akkora, mint egy szamovár”. – Valóban, a reaktor aktív zónája – az a térrész, ahol a fűtőelemek találhatók és ahol a láncreakció végbemegy – nagyon kicsi, belefér nagyjából egy fél méter élhosszúságú kockába. Az eredetileg tíz kW-os teljesítményű reaktorral sem akkoriban, sem manapság nem állítanak elő villamos energiát, ez lehetetlen is lenne a kis teljesítmény és alacsony vízhőmérséklet miatt – tájékoztatott Czifrus Szabolcs, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója. A reaktor hűtőközege víz, amelynek maximálisa hőmérséklete nem haladja meg az ötven Celsius-fokot – egy atomerőműben jellemzően háromszáz Celsius-fok körül van a hűtővíz hőmérséklete. A Műegyetem campusa jó helynek bizonyult. Nyitott létesítményről van szó, azaz, aki szeretne, a meghirdetett nyílt napokon és rendezvényeken ellátogathat az oktatóreaktorba. Évente mintegy 1500-2000 középiskolást fogadnak fizikaóra részeként, akik megtapasztalhatják, hogy az atomenergia előállítása nem valami misztikus dolog, hanem hozzáértő, tapasztalt szakemberek kezében jól kontrollált, biztonságos tevékenység.
A sziklaparton jógázott a gyönyörű színésznő, amikor elsodorta egy óriási hullám + videó
A huszonnégy éves színésznőt elvitte az áramlat.