A botrányairól volt hírhedt VIII. Henrik angol király

VIII. Henrik angol királyt nem véltelenül tartják a történészek az angol történelem egyik legkülönlegesebb szereplőjének. Uralkodása alatt vált le az anglikán egyház a katolikus egyházról, bezárták a kolostorokat Angliában, és ő lett az új egyház feje is. A botrányairól, halálra ítélt feleségeiről, harcias gondolkodásmódjáról, hadjáratairól híres 16. századi brit uralkodó furcsa szokásai messze földön híressé váltak. Ötszázharminc éve, 1491. június 28-án született VIII. Henrik angol király – írja az Origó.

VIII. Henrik Forrás: Flickr

Harmadik felesége Jane Seymour lett, aki világra hozta az áhított fiút, a későbbi VI. Eduárdot, de a szülésbe belehalt.

VIII. Henrik
Fotó: Flickr

A tanácsosa életébe került a rosszul sikerült házasságközvetítés

Henrik 1534-ben a könyörtelen és hatékony Thomas Cromwellt tette meg a kormányzat kulcsemberének, aki megszervezte az adminisztrációt, növelte a bevételeket és úgy üldözte a szerzeteseket, hogy megkapta a „Barátok kalapácsa” nevet. Buzgólkodása királyától megbecsülést, egyébként pedig osztatlan ellenszenvet eredményezett, bukását mégis egy festmény okozta.

mivel Eduárd módfelett betegesnek mutatkozott, Henrik újfent megnősült, választottja a Cromwell által javasolt cleves-i Anna lett.

Az ara mellett az egyik fő érv egy Holbein festette gyönyörű portré volt – az sajnálatos módon csak Anna megérkezte után derült ki, hogy a festő ecsetje igencsak hízelgett, a himlőhelyeket például nagyvonalúan mellőzte. Az esküvőt ugyan már nem lehetett visszacsinálni, ám Henrik még abban az évben, 1540-ben érvényteleníttette azt. Anna volt olyan bölcs, hogy nem ellenkezett, így ép bőrrel utazhatott haza,

Cromwellnek viszont fejébe került a rosszul sikerült házasságközvetítés.

Henrik épp kivégzése napján vette el ötödik feleségét, ám ismét csalódnia kellett: a könnyelmű Catherine Howard (Boleyn Anna unokahúga) nyíltan csalta, sőt titkárának is egy volt szeretőjét tette meg. A király ezt nem tűrhette, az alig 18 éves királyné is a vérpadon végezte.

Megvalósította Anglia és Wales unióját

Henrik utoljára 1543-ban nősült, ezúttal a gazdag Catherine Parrt vette el. A bölcs asszony, aki még protestáns hitét sem volt hajlandó elhagyni, jótékony hatással volt urára, aki rábeszélésére két lányát – természetesen Eduárd után – lehetséges örökösének tette meg, de továbbra is törvénytelennek minősítette őket.

Az erősen elhízott, köszvényes VIII. Henrik 1547. január 28-án, ötvenhat éves korában halt meg.

Halálát egyes feltételezések szerint a köszvény, mások szerint a szifilisz, megint újabb teória szerint vitaminhiányból eredő skorbut okozta. A következő évtizedben mindhárom gyermeke ült a trónon: előbb a vézna, kilencéves VI. Eduárd, aki csak arról nevezetes, hogy ő volt az első protestáns angol király, azután a katolikus hitét megtartó „Véres„ Mária, majd I. Erzsébet, a szűz királynő.

Jóllehet az emberek képzeletét inkább Henrik színes egyénisége (szenvedélyes szerencsejátékos, nagyevő és nagyivó szoknyavadász volt, szerette a vadászatot és a sportot, maga is futballozott, bár a játékot 1548-ban durvasága miatt betiltotta), továbbá hat házassága és két kivégzett felesége ragadja meg, jelentősége igen nagy.

Ő hozta létre a Rómától független anglikán egyházat, amelynek fejévé is magát tette meg.

Megvalósította Anglia és Wales unióját, kiépítette az angol haditengerészetet, az abszolút királyi hatalmat, azaz megalapozta az angol nagyhatalmi állást, amely lánya, I. Erzsébet alatt lett valóság. Alattvalói is szerették, amit kiválóan mutat, hogy csak egy felkeléssel kellett szembenéznie, azzal is vallási reformjai idején. Alakja számtalan filmben, színműben és regényben szerepel, például Shakespeare drámájában és Korda Sándor VIII. Henrik magánélete című klasszikus filmjében.

Az eredeti cikket ITT érheti el.

Kiemelt kép: Flickr