Rögzítették a Jupiter holdjának sikolyát

A Juno Waves műszere a Jupiter hatalmas mágneses mezejének rádiósugárzását „hallgatta”, hogy megtalálja azok pontos helyét – írja az Origó.

Forrás: origo.hu2021. 07. 28. 21:20
Részlet a videóból Forrás: YouTube
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A NASA Juno űrszondáját használó kutatók a Jupiter intenzív vulkanikus tevékenységű holdjáról, az Ioról a Jupiterre zúduló elektronesőt figyelve megtalálták, mi váltja ki az óriásbolygó gigantikus mágneses terében az erőteljes rádióhullámokat. Az új eredmény rávilágít a Jupiterhez hasonló gázóriás bolygók által létrehozott hatalmas mágneses mezők viselkedésére.

A Jupiter rendelkezik a legnagyobb és legerősebb mágneses mezővel Naprendszerünk összes bolygója közül, amelynek erőssége a forrásánál mintegy 20 000-szer erősebb, mint a Földé. Folyamatosan hat rá a napszél, azaz a Napból szünet nélkül áramló elektromosan töltött részecskék, valamint a központi csillagunk felől érkező mágnesesség. Attól függően, hogy milyen erősen fúj a napszél, a Jupiter mágneses mezeje akár 3,2 millió kilométerre is kiterjedhet a Nap felé, és több mint 965 millió kilométerre a Naptól távolabb, egészen a Szaturnusz pályájáig.

Részlet a videóból
Fotó: YouTube

A Jupiternek több nagy holdja is van, amelyek a bolygó hatalmas mágneses mezejében keringenek, közülük az Io pályája a legközelebbi. Az Io a Jupiter és a szomszédos két másik nagy hold között „gravitációs kötélhúzás„ zajlik. Ez belső hőt termel, ami vulkánkitörések százait váltja ki a felszínén.

Ezek a vulkánok együttesen másodpercenként egy tonna anyagot (gázokat és részecskéket) bocsátanak ki az űrbe a Jupiter közelében. Ennek az anyagnak egy része elektromosan töltött ionokra és elektronokra bomlik, és a Jupiter mágneses mezeje gyorsan befogja őket.

Ahogy a Jupiter mágneses mezeje elhalad az Io mellett, a holdról származó elektronok a mágneses mező mentén a Jupiter pólusai felé gyorsulnak. Útjuk során ezek az elektronok „dekametrikus” rádióhullámokat (dekametrikus emissziót vagy DAM-ot) generálnak. A Juno Waves műszere képes „meghallgatni” ezt a rádiósugárzást, amelyet a záporozó elektronok generálnak.

A kutatók a Juno Waves adatait arra használták, hogy a Jupiter hatalmas mágneses mezején belül pontosan meghatározzák azokat a helyeket, ahonnan ezek a rádiósugárzások származnak. Ezek azok a helyek, ahol éppen megfelelőek a körülmények a rádióhullámok keletkezéséhez, azaz a csapat szerint megfelelő a mágneses térerősség és megfelelő az elektronsűrűség (nem túl sok és nem túl kevés).

„A rádiósugárzás valószínűleg állandó, de a Junónak a megfelelő helyen kell lennie ahhoz, hogy meghallgassa„ – mondta Yasmina Martos, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának munkatársa.

A rádióhullámok a forrásból egy olyan üreges kúp falai mentén lépnek ki, amely a Jupiter mágneses terének erősségéhez és alakjához igazodik, és amelyet a Jupiter mágneses terének erőssége és alakja irányít. A Juno csak akkor fogadja a jelet, amikor a Jupiter forgása ezt a kúpot az űrszonda irányába viszi, hasonlóan ahhoz, ahogyan egy világítótorony jelzőfénye rövid időre rávilágít egy tengeren lévő hajóra.

A Juno adatai alapján a kutatócsoport kiszámította, hogy a rádióhullámokat generáló elektronok energiája jóval nagyobb, akár 23-szorosa is lehet a korábban becsültnek. Emellett az elektronoknak nem feltétlenül kell vulkanikus holdról származniuk. A csapat szerint lehetnek például a bolygó mágneses mezejében (magnetoszférában), vagy származhatnak a Napból a napszél részeként.

Az eredeti cikket ITT érheti el.

Kiemelt kép: YouTube

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.