5°C Virgil 2022. november 27. 
A Földtől 6500 fényévnyire lévő Rák-köd egy 1054-ben, a kínai Északi Szung dinasztia (960–1127) csillagászai által észlelt szupernóva-robbanás maradványa. Ez a modern csillagászok által azonosított első szupernóva-maradvány, amelynek történelme egyértelműen végigkövethető.
Az objektum egyike azon kevés energiaforrásoknak, melyeket minden energiasávban mértek: rádió-, infravörös, optikai, ultraibolya-, röntgen- és gamma-sugárzásban is.
A felfedezés a kínai LHAASO (Large High Altitude Air Shower Observatory) obszervatóriumban, az ország vezető tudományos és technológiai infrastrukturális létesítményében, a délnyugati Szecsuán tartományban lévő Taocsengben végzett megfigyeléseken alapul.
A fényességet célzó mérések egy szélsőségesen nagy energiájú részecskegyorsító jelenlétére utalnak a Rák-köd magrégiójában. Mérete a Naprendszer nagyjából egytizedének felel meg.
A gyorsító 20 ezerszer nagyobb mértékben képes energizálni az elektronokat, mint a Föld legnagyobb, ember alkotta részecskegyorsítója. Ezzel eléri a klasszikus elektrodinamika és az ideális magnetohidrodinamika elméleti határait – mondta Cao Csen, az LHAASO vezető kutatója.
A Kínai Tudományos Akadémia Nagyenergiájú Fizikai Intézete vezetésével készült tanulmányt a Science című tudományos lapban mutatták be.
A Föld legalább harmadát védelem alá helyezné az ENSZ
Az ENSZ készülő biodiverzitási egyezményének tervezetéről tárgyaló felek hétfőn környezetvédelmi javaslatokat tettek közzé, amelyek szerint az elkövetkező évtizedben a Föld legalább egyharmadát természetvédelmi intézkedések hatálya alá helyeznék.
Környezetvédő aktivisták ugyanakkor nehezményezték, hogy a tervezet „nem elég merész”.
A megfogalmazott huszonegy javaslat a többi között célkitűzéseket tartalmaz a növényvédő szerek használatának korlátozására és a műanyaghulladék csökkentésére, illetve 200 milliárd dollár (60 ezer milliárd forint) éves környezetvédelmi támogatás folyósítására a fejlődő országoknak.
