Idén tartotta 16. találkozóját a magyar Bud Spencer és Terence Hill rajongói társaság

Bud Spencer és Terence Hill. Talán nincs ember Magyarországon, akinek e nevek hallatán ne ugrana be egy-egy jelenet valamelyik filmjükből. Az örök páros, a nagy nevettetők, akik filmtörténetileg is egyedit alkottak. Több mint ötven éve megunhatatlanok, a sokadik generáció nő fel a filmjeiken, százezrek rajonganak értük a mai napig. A magyar Bud Spencer és Terence Hill rajongói társaság az idén tartotta 16. találkozóját – írja a Szabad Föld.

És máris előkerülnek a díjak, egy kis mikrofon, természetesen aranyozott bevonattal, és egy üvegbe gravírozott jelenet az egyik közös westernfilmből. A verseny valójában arról szól, hogy ki milyen pontosan tud idézni a filmekből. Tony az első rajongói találkozón is ott volt Debrecenben, a következő évben már háromnapos fesztivált szerveztek Gárdonyban. Akkor még voltak szponzorok, tavaly óta csak találkozót tartanak a ráckevei Termál Kempingben.

– A kemping is sokat segít. Nem csak a versenyek lebonyolításához biztosítja a helyszínt, a díjakba is aktívan beszáll. Tény, hogy egyre kevesebben vagyunk, öt évvel ezelőtt, amikor Bud Spencer meghalt, 1500-an voltunk. Az idén csak hetven-nyolcvanan, de nagyon családias a hangulat. Minden évben megkérdezik a résztvevők, hogy ugye, jövőre is lesz – mondja Tony, aki hétköznap a füzesabonyi járásbíróságon dolgozik rendészként.

Megérkezik Piedone, vagyis Kucsák Zoltán, a másik szervező, hogy ideje elkezdeni a soron következő ügyességi játékot, a Mentsük meg Pakítót! A híres papagáj a Kincs, ami nincs ikonikus szereplője, most nem élő, hanem plüssváltozatban van porondon. Kézben kell elvinni a medence egyik partjáról a másikra, aki a leggyorsabb, és vízmentesen juttatja célba a madarat, az a győztes. A nyolc versenyző közül egyesek futnak, mások úsznak, szurkolókban sincs hiány. Adrienn és Zsuzsa a párjuk nevét skandálja, mindketten saját jogon Bud–Terence-rajongók, hogy a férjük is az, már csak véletlen.

– Az esküvőnkön is az ő filmzenéik szóltak – mondja Zsuzsa, aki decemberre várja az első gyermeküket, és biztos benne, hogy a jövő évi találkozón már ő is itt lesz. Mert nem lehet elég korán kezdeni. Ad­rienn nem egy sátrazós fajta, de ezt a találkozót minden évben várja.

– Leginkább a humor köt össze bennünket, savanyú ember itt nem nagyon van. Tökéletes feltöltődés ez a három nap, tele filmekkel, zenével és játékkal. Vándordíjunk is van, egy Buddha-szobor, a Nyomás utána film ihlette. Minden évben az kapja, aki a legaktívabb játékos volt a találkozón. Tavaly a párom, tavalyelőtt pedig Zsuzsa férje nyerte meg. Nálunk egész évben az előszobában volt, ahogy hazaértünk, ezt láttuk meg először.

A teljes cikk ITT olvasható tovább.

A borítóképen: Relikvia a sátorban: egy Bud Spencerről és Terence Hillről készült festmény. Fotó: Kováts András Péter