Az alig százötven lakosú Sztána Kalotaszeg északi részén található, Kolozsvártól nagyjából ötven kilométerre nyugatra. A település elsősorban Kós Károly építész és fia, a faluban született Kós Károly néprajzkutató miatt ismert. A falut először 1288-ban említik, a templomra vonatkozó adatok a középkorból nem ismertek. A korábbi vizsgálatok szerint a templomnak lehettek XV. századi részletei, illetve az épület egyes feliratai alapján következtettek egy 1640-es átépítésre, majd egy jelentősebb XIX. századi bővítésre is.
A Rómer Flóris-terv részeként a templom felújításához már évekkel ezelőtt elkészültek az előtanulmányok. Tavaly a magyar kormány az erdélyi egyházkerületen keresztül nyújtott támogatásának köszönhetően nekifoghattak a munkálatoknak. – Olyan értékek kerültek elő, amelyekre nem is gondoltunk volna – nyilatkozta a Református.ro-nak idén tavasszal Papp Hunor lelkipásztor.
A kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum felkérésére, Csók Zsolt koordinálásával történt régészeti feltárásnak köszönhetően kiderült, hogy a helyszínen egy intenzíven lakott őskori település volt. Az ezután sokáig lakatlanul álló helyen a rómaiak idején, vagyis 106 és 271 között egy mélyen alapozott, faragott kövekkel díszített, téglalap-alaprajzú kőépületet emeltek. A rómaiak visszavonulása után a hely megint elnéptelenedett. A kutatók nem találták nyomát népvándorlás kori megtelepülésnek, csak az Árpád-kor idején hagytak nyomot az emberek újra ezen a területen. Ekkor épült az első egyházi épület az addigra összedőlt római építmény maradványaira – a feltárást végző kutatók közleménye szerint ennek az Árpád-kori templomnak a ma is álló épületen belüli azonosítása tekinthető a kutatás kiemelkedő eredményének. Építési ideje nagyon bizonytalan, csupán valószínűsíthető, hogy a XII. században, tehát a település írott forrásokban való megjelenése előtt legalább száz évvel már állt.
