A vulkánkitörésnek nem sok előjele volt, mindössze egy héttel korábban kezdődött egy földrengésraj és felszínemelkedés. – Ilyen már több is volt az elmúlt években, de a vulkanológusok felfigyeltek arra, hogy ez más, mint amilyenek az eddigiek voltak. A földrengések ugyanis sekélyebb, 8-12 kilométer mélyen pattantak ki. A másik lényeges megfigyelés az volt, hogy a földmozgásokhoz erőteljes felszínemelkedés is társult. A sziget déli oldala néhány nap alatt tíz centimétert emelkedett. Nem volt kétség, ezeket a jeleket magmabenyomulás és jelentős nyomás okozta – tájékoztatott Harangi Szabolcs, geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja.
A kérdés az volt, hogy vajon ez vezethet-e vulkánkitöréshez? Ismert, hogy a még szunnyadó vulkánok esetében sem ritkák az ilyen események, amikor magma nyomul a földkéregbe, de végül nem történik vulkáni működés. A vulkanológiai előrejelzésnek azonban most már sok esetben megvannak az érzékeny kitelepített műszerei, megvan az a tapasztalat és tudás, hogy az adatokat pontosan értelmezni lehessen. A La Palma térségében regisztrált jelek egyre inkább arra utaltak, hogy közel ötven év után (a legutolsó vulkánkitörés itt 1971 októberében volt) újra lávafolyást láthatnak a helyiek. Az ok: a magma nyomása egyre inkább a felszín közelében repesztette a kőzettestet.
