Egészen bizarr dolog történik a Föld mágneses mezőjével; az elmúlt kétszáz évben látványosan gyengül, a mágneses északi pólus (ami nem összekeverendő a földrajzi északi pólussal) pedig fokozatosan a kanadai sarkvidékről Szibéria irányába tolódik. Ez az eltolódás az elmúlt évtizedekben igencsak felgyorsult, sebessége mára eléri az évi 48 kilométert. Felmerül tehát a kérdés, a jelenség következtében megcserélődhet-e a mágneses északi és déli pólus?
Bolygónk mágneses mezőjét a felszín alatt 2896 kilométer mélyen található olvadt, folyékony vasmag áramlása tartja fenn. E túlhevült folyadék elektromos áramot generál, ami elektromágneses teret hoz létre. Hogy a pólusváltást pontosan mi idézi elő, nem tudni, azt azonban a bolygódinamikát vizsgáló számítógépes szimulációk kimutatták, hogy a folyamat spontán megy végbe. Hasonló figyelhető meg a Napnál, amelynek mágneses mezője 11 évente fordul meg.
A Föld mágneses tere nagyjából 4 milliárd évvel ezelőtt jött lére, az azóta eltelt idő alatt az északi és déli pólus több alkalommal is megcserélődött.
Az elmúlt 2,6 milliárd év alatt a mágneses mező tíz alkalommal is megfordult – mivel a legutóbbi ilyen esemény 780 000 évvel ezelőtt következett be, a szakértők szerint számítani lehet arra, hogy újabb pólusváltás előtt állunk.
A mágneses tér feltérképezése
A forró, olvadt kőzetanyag lehűlésével a benne lévő vas a mágneses térhez igazodva ismét mágnesessé válik. Ezeket a vulkanikus kőzeteket tanulmányozva a kutatóknak sikerült részletesebben feltérképezniük az ősi mágneses tér viselkedését, beleértve annak gyengülését, erősödését, illetve pólusváltásait is.
A mágnesesség közelmúltbéli változásairól azonban pontosabb képet adnak bizonyos régészeti leletek; amikor őseink egy vasból készült tűzhelyet vagy kemencét megfelelő hőmérsékletűre hevítettek, akkor annak mágnesessége a hűlés során a Föld mágneses terével hangolódott össze.
Azt a pontot, aminél ez bekövetkezik, a tudomány Curie-pontnak keresztelte el.
A tanulmányokba még annak a vaskori jeruzsálemi építménynek a padlómaradványait is bevonták, amit a babiloni megszállók Kr.e. 586-ban perzseltek fel.
Az ősi eszközök vizsgálata ugyanakkor rendkívül nehéz, és ez főként arra vezethető vissza, hogy mágnesességük az elmúlt évezredek alatt erősen gyengült – olyan mértékben, hogy már az iránytű mutatóját sem tudják megmozdítani.
Nagyon sok függ attól, hogy a pólusváltás milyen gyorsan fog lejátszódni, ha lassan, akkor könnyebb lesz az állatvilágnak alkalmazkodni, és nekünk is jut időnk arra, hogy technológiánkat a várható változásokhoz igazítsuk.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Borítókép: Flickr
