Hogy a magyar képes levelezőlapkiadás milyen változásokon ment keresztül 120 év alatt, azt ez a lap hűen tükrözi. Ilyen szép „bélyeges képeslapot” ma ugyanis már nem lehet látni a standokon. Olyan megkapó ez az összeállítás a régi nagy ország címerével – amiben természetesen Erdély címerpajzsát is ott láthatjuk –, meg a távírókábelen ücsörgő fecskékkel és a Turulos bélyegsorozattal, hogy tordai lapunk tulajdonképpeni témája, a régi városháza szinte el is törpül ezek mellett. De lássuk, mit ír a remekbe szabott épületről Orbán Balázs Torda város és környéke című 1889-ben megjelent művében: „A tordai Piacztér nevezetesebb épületei közül különösen ki kell emelnem a városházát, a mely a Piacztér felső zugában van a nagy templom homlokzatával szemben elhelyezve. […] Kis tornyában az óra mellett egy alkotmányos harang is van, melynek körirata ez: »Nemes Torda városa öntette annó 1742. M.-Vásárhely Georg hadnagyságában. Georgius Nemes fecit«. E haranggal a városi közgyülések kezdetét szokták volt jelezni, alkotmányos harang elnevezése pedig onnan származik, hogy 1849-től 1861-ig hallgatott s csak akkor csendült ismét meg, a midőn az alkotmányosság korszaka – ha rövid időre is – visszatért.”
Legutóbb a törvényszéknek, vagyis a Judecătoria-nak volt itt a központja, és az épületet teljesen lelakták, elhanyagolták az új törvény szolgái. A kolozsvári Szabadság idén márciusban közölt riportot a régi városházáról, amiben fájó szívvel írtak az ikonikus műemléképület betört ablakairól, szétvert ajtókereteiről és „a bent settenkedő patkányok által uralt, szebb napokat is megért szobákról.”
A Kövecsi János tervezte patinás épület jelenleg a román városvezetés tulajdonában van, és falai között hosszú ideje kulturális központot terveznek létrehozni. A régi városháza azóta várja, hogy sorsa végre jobbra forduljon. Redőnycímerei is egyre rozsdásabbak, de még kivehető rajtuk, hogy a békebeli árnyékolástechnika egykor a budapesti Csengeri utcában készült, Árkay Sándor műhelyében.
Egy lapunknak nyilatkozó tordai történész elmondta, a tekintélyes méretű épületbe beköltözne a helyi történelmi múzeum egy része is, sőt a múzeumból visszakerülne valódi rendeltetési helyére Körösfői Kriesch Aladár híres millenniumi képe, a Tordai Országgyűlés is. De már évek óta húzzák az időt, és ha ez tovább is így fog folyni, akkor a város egyik gyöngyszeme tönkre fog menni – figyelmeztetett a hanyagság veszélyére a nevét elhallgatni kívánó szakértő.
Sorozatunk 20. része az 1938-as budapesti eucharisztikus kongresszus idejébe röpít minket.
A sorozat további epizódjait ITT tekintheti meg.
Borítókép: Balázs D. Attila
