Nagyszalonta kincsei és a világ legrövidebb postai címzése

Ez a képeslap üdítő kivétel, mert mind a Csonkatorony, mind az Arany-palota túlélte a világháborúkat és a romániai kommunizmust is.

Balázs D. Attila
2021. 09. 22. 8:00
Forrás: Egy az Arany-Emlék-Egyesület kiadásában megjelent nagyszalontai lap 1913-ból. (Balázs D. Attila gyűjtése)
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Képeslapgyűjtőként nagy öröm, ha egy adott lapot ma is újra lehet fotózni. A „hegek” nélküli újrafényképezés persze más tészta. A régi képeslapok kegyetlenül rámutatnak a torzókra, a bontásokra, a száz év alatt történt Kárpát-medencei pusztításokra. Ritkán lehet olyan felvételt készíteni, ami mai valójában ugyanazt adja vissza, mint jó száztíz évvel ezelőtt.

Ez az 1913-ban napvilágot látott, majd 1915-ben postára adott nagyszalontai képeslap viszont egy üdítő kivétel, mert mind a Csonkatorony, mind az Arany-palota túlélte a világháborúkat, s a romániai kommunizmust is. Utóbbi pedig óriási pusztítást okozott Erdély-szerte a települések évszázadok alatt kiforrott történelmi arculatán. Gondoljunk csak Ceaușescu blokknegyedeinek sűrű hálózatára, melyek felépítéséhez olykor egész városrészeket taroltak le, vagy gondoljunk arra, hogy egyes erdélyi városokban – mint például a Szalontához közeli Nagyváradon – milyen fondorlatos módon próbálják megváltoztatni még ma is a városkép magyar jellegét a kommunisták szellemi örökösei.

Egy, az Arany-Emlék-Egyesület kiadásában megjelent nagyszalontai lap 1913-ból. Balázs D. Attila gyűjtése

Ezért is különleges öröm, hogy a képen látható Csonkatornyot, Szalonta egykori hajdúvárának őrtornyát, az Arany János Emlékmúzeum lakhelyét nemrég felújították, és a míves Arany-palota is a régi pompájában tündököl – köszönhetően az Anyaország támogatásának és a helyiek akaratának. Az „időutazás” persze nem tökéletes, ha a 2021-es fotóra tekintünk, hiszen látható, hogy ismét le kell nyelni egy kényszerű kétnyelvű kiírást. Mert ahol 1913-ban még az Arany-Emlék-Egyesület felirat díszelgett, ott ma a „Palatul Arany Palota” kiírás szerepel az épület homlokzatán. Pedig fölösleges és értelmetlen gesztus ez egy olyan városban, amely magyar alapítású. Az is árnyalja kissé a képet, hogy a lapon látható bal oldali, földszinti épület palota felé eső részét is a PSD, vagyis a román Szociáldemokrata Párt irodája lakja ma abban a városban, melynek lakossága most is többségében magyarnak vallja magát.

A világ legrövidebb címzése: Erzsikének, Bihardobrosd

108 évvel ezelőtt kiadott képeslapunk értékéhez hozzáad, hogy maga a nagyszalontai „Arany-Emlék-Egyesület” kiadásában jelent meg, s egy Bihar vármegyei hegyi falucskába, Bihardobrosdra lett postázva. A címzés pedig minden bizonnyal a világ legrövidebbje, ugyanis egy Erzsike nevű hölgynek szól, vezetéknév, utca, házszám (irányítószám még nem volt akkoriban) feltüntetése nélkül. És lám, még így is célba ért abban az „elmaradott” korban egy képes levelezőlap...

2021-re megújult a Csonkatorony és az Arany-palota is   Forrás: Székelyföld.ma

Sorozatunk 25. epizódjában a budapesti Blaha Lujza tér eredeti, érintetlen arca tárul elénk.

A sorozat további epizódjait ITT tekintheti meg.

Borítókép: Egy az Arany-Emlék-Egyesület kiadásában megjelent nagyszalontai lap 1913-ból. Balázs D. Attila gyűjtése

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.