Szeptember
Szeptember 8. - A Kisasszony napja
Az őszi vetés kezdetének napja a magyar népi hagyományban. Számtalan szokás köthető hozzá, az Ipoly vidékén például úgy hitték, megláthatják a felkelő napban Szűz Mária képét. Néhány kereszténység előtti korból fennmaradt tradíció is kapcsolódik a jeles naphoz, ilyen például az időjárás-jóslás.
Más területeken ilyenkor megszentelték a vetőmagot, ehhez pedig szigorú ceremoniális szokások kötődtek. A gazda tiszta ruhát öltött és nem szólalt meg a szertartás során. A vetés folyamán meg volt tiltva a káromkodás, az ünnep végén pedig a gazda a magasba dobott egy zsáknyi vetőmagot. Úgy hitték, hogy amilyen magasra repült, akkorára fog nőni a gabona is.
Szeptember 12. - Mária napja
Egyrészt kiemelt névnap, nem elsősorban Szűz Mária, sokkal inkább a Mária név gyakorisága miatt emelték ki a többi névnap közül. Sok település ezen a napon tartja a búcsút. Tradicionális étek ilyenkor a kacsa, a töltött paprika és a kalács.
Szeptember 22. - Őszi napéjegyenlőség
Ezen a napon a nappal és az éjszaka egyenlő hosszúságú, ezután kezdenek el a nappalok rövidülni, az éjjelek pedig hosszabbodni. A pogány Európa természetkultuszaiban nagy jelentőségnek őrvendett a két napéjegyenlőség (tavaszi és őszi), illetve a két napforduló (nyári és téli). Ilyenkor a legkülönfélébb isteneknek/szellemeknek áldoztak a jó termésért és a jövedelmező hónapokért a következő negyedévre. Az ünnep eshet 21-ére és 23-ára is a szökő- és rendes évek váltakozása miatt.
A magyar néphagyományban a szeptember 21-ével megkezdődő Máté hete olvasztotta magába az őshit egyes elemeit. A Bánságban ilyenkor kezdték meg a vetést, a Szerémségben pedig a heti időjárás alapján jósolták meg, hogy milyen lesz a bortermés.
Szeptember 29. - Szent Mihály napja
Az eddigiekhez hasonlóan ehhez a naphoz is számtalan időjóslási hagyomány kötődik. Ha Szent Mihály napján keleti szél fúj, akkor erős télre számíthatunk. Ezen a napon volt szokás behajtani az álllatokat a legelőről, illetve az új juhászokat is ilyenkor iktatták be munkájukba. Nagy, fesztiválszerű közösségi ünnepségek köthetők a naphoz.
Október
Október 4. - Ferenc-nap (Assisi Szent Ferenc napja)
Démonok és ártó hatalmak elűzésére szakosodott nap. Egyes helyeken ilyenkor kezdődött a szüret hete. Ferenc-napon a férfiak ostorcsattogtatással űzték el a gonosz szellemeket a terméstől, az asszonyok pedig nyírfaágat helyeztek a kotlósok közé, hogy az megvédje őket a természetfeletti ártalmaktól.
Október 15. - Teréz napja
A Balaton környékén és Baranyában ez a nap számított a szüret kezdetének. Egyes területeken ilyenkor az asszonyok nem dolgozhattak, tilos volt főzni, sütni és a ház körül ténykedni.
Október 20. - Vendel napja
E napon tilos volt jószágot befogni vagy a vásárba hajtani. A Jászságban különös tiszteletben részesítették Szent Vendelt, akit a pásztorok védőszentjeként ábrázoltak. A hortobágyi pásztorcsaládok gyakran adták újszülöttjeiknek a Vendel nevet.
Október 31. - Halloween
A keresztény hagyomány Mindenszentek előestéjeként tartja számon a napot, de nem ünnepli. Alapja egy ősi kelta halotti kultuszünnep, célja szinte ugyanaz, mint a keresztény halottak napjának. Az ebből kialakult autentikus ír fesztivál az Amerikában és az angolszász országokban nagy népszerűségnek őrvendő Halloween, melyet ma már a világ szinte minden pontján megünnepelnek valamilyen formában, elsősorban a gyerekek és fiatalok nagy örömére.
