időjárás -1°C Mária 2022. december 8.
logo
A korábbi éghajlati kilengésekből sokat megtudhatunk a jövőnkről

Időjárás-jelentés csigahéjakból

Ötvös Zoltán
2021.10.04. 10:01
Időjárás-jelentés csigahéjakból

Csigahéjak és cseppkőkérgek összetétele alapján az utolsó jégkorszak hőmérsékleti és csapadékviszonyait vizsgálta egy nemzetközi kutató­csoport a Kárpát-medence déli részén. Eredményeikről – amelyek előre jelezhetik a jelenlegi melegedés számos hatását – az Amerikai Geofizikai Unió Paleoceanography and Paleoclimatology nevű folyóiratában számoltak be.

Az északi féltekén, azon belül is a ré­giónkban, az utolsó jégkorszak során – amely a mainál alapvetően sokkal hidegebb éghajlatú időszak volt – jelentős és gyors éghajlati kilengések történtek. – Keveset tudunk azonban arról, hogy ezeknek a kilengéseknek milyen hatása volt Európa szárazföldi éghajlatára és ökoszisztémájára – idézte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleménye Újvári Gábort, a kutatás vezetőjét, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) tudományos főmunkatársát. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a kontinens akkori éghajlatáról kevés az adat. A kutatócsoport a jégkorszak során felhalmozódott, a szél szállította porból létrejött löszüledékeket, illetve az ezekhez közel elhelyezkedő cseppkőkérgeket vizsgálta Dél-Magyarországon. Kialakulásuk pontos idejét – ami a vizsgálatok alapján 31 és 26 ezer év közé esett – radiokarbon és urán-tórium kormeghatározással állapították meg. A lösz­üledékből kinyert csigahéjak karbonátjának képződési hőmérsékletét úgynevezett kapcsolt izotópos technikával határozták meg. Az összetételeket a svájci ETH Zürich Geológiai Intézetében mérték meg, ami alapján kiszámítható volt a puhates­tűek növekedési időszakára (körülbelül májustól októberig) jellemző átlaghőmérséklet. Az elemzések szerint a jégkorszaki klímát főként jellemző hideg időszakok során az átlaghőmérséklet 7–14 Celsius-fok között mozgott, ami mínusz három és plusz négy fok közötti éves középhőmérsékleteknek felel meg (a ma jellemző 11 fokhoz képest). A közbeeső hirtelen felmelegedések során az átlaghőmérséklet elérhette a 16-18 fokot, ami a mai­hoz hasonló évi középhőmérsékleteket (9-11 fok) feltételez. 

– A hirtelen, rövid felmelegedési periódusok során tehát a hőmérséklet mintegy 4-7 fokot emelkedett, ami örvendetes módon a cseppkőkéreg összetételében is rendkívül jól tükröződött – olvasható az ELKH közleményében a cseppkővel kapcsolatos kutatást vezető Demény Attila véleménye.

A kutatók szerint a hirtelen felmelegedések során a nyarak szárazabbak és melegebbek voltak, de a teljes év (és főként a téli időszak) nedvesebb volt, míg a hideg időszakok jóval hidegebbek és éves szinten szárazabbak voltak. Mindezek a gyors éghajlati változások arra utalnak, hogy a jelenkori globális felmelegedés jelentős hatással lesz hazánk éghajlatára. Klímakutatók szerint a jelenlegi globális hőmérséklet-emelkedés miatt térségünkben kevesebb lesz a csapadék és annak zöme is télen hull majd, amikor a vegetációnak nincs olyan nagy szüksége a nedvességre. – Mi nem állítjuk, hogy több vagy kevesebb lesz a csapadék, illetve annak milyen lesz a szezonális eloszlása, csupán azt mondjuk, hogy ha a jégkorszak alatt lezajlott gyors klímakilengések egykoron jelentős hatással voltak a Kárpát-medence éghajlatára és növényzetére, akkor az Észak-Atlantikumban bekövetkező jelenkori változások (tengeráramlások, tengeri jég kiterjedése stb.) a jövőben szintúgy hatnak majd a régió éghajlatára – tájékoztatott Újvári Gábor. A tudományos főmunkatárs szerint arra is van adat, hogy az egykori vegetáció hogyan reagált a korábbi gyors változásokra, bár nem közvetlenül az ő kutatásaikból, hanem tavi üledékek pollenelemzéseiből, valamint löszcsiga­faunák összetételeiből és faszénvizsgálatokból. Újvári Gábor általánosságban elmondta, hogy a hideg időszakokat tundra/hideg sztyeppe vegetáció uralta néhol bokros, tűlevelű erdőfoltokkal, a felmelegedési fázisokban pedig tajga/kevert fás (lombhullató és tűlevelű), erdős sztyeppe volt a jellemző vegetáció. Fontos azonban megjegyezni, hogy a Kárpát-medence vegetációja mozaikos volt, ahol a növényzet erősen függött az adott helyszíntől (magasság, kitettség, elhelyezkedés): dél/észak.

Borítóképen: A vizsgált löszfal a dunaszekcsői magasparton Forrás: ELKH CSFK

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.