időjárás -1°C Angelika 2022. January 27.
logo
Időutazás a magyar múltba

A váradi kis Regnum Marianum

Balázs D. Attila
2021.12.08. 08:00 2021.12.09. 14:14
A váradi kis Regnum Marianum

Az M5 Librettó című műsorában nemrég találkozhattak ezzel a több szempontból is különleges képeslappal, amikor a műsorban párhuzamot vontam a budapesti Regnum Marianum-templom és a nagyváradi Kálvária-kápolna sorsa között (45. perctől). Mindkét épület a kommunista „területrendezésnek” esett áldozatul, s mindketten már csak a régi magyar képeslapokon, fotográfiákon keresztül üzennek nekünk.

Ahogy a magyarság fővárosi engesztelő templomát, úgy a váradi Kálváriát is az 1950-es évek magyarellenes kommunizmusa végezte ki. De amellett, hogy az 1839-ben épített nagyváradi templomocska római katolikus volt, és természetszerűen magyar, az új román kommunista hatalomnak másért is szúrhatta a szemét. A rombolást kiváltó okok közé tartozott bizonnyal, hogy Szent László városának számtalan pontjáról látszott az épület, hiszen a 200 méter magas Kálvária-hegy tetején állt. Ez a jó bort termő, gyönyörű szőlőhelyekkel koronázott magaslat pedig a Réz-hegység egyik legnyugatibb nyúlványának számít, ahonnét messzi a gúnyhatáron túlra is el lehet látni. A „városrendezőknek” ez az összkép nyilván nem tetszett, ahogy a keresztút stációi meg az úrnapi körmenetek is hergelték az istenteleneket. Ezért 1955-ben ledózerolták a több mint százéves építményt, ami a II. világháborúban túlélte a szövetségesek bombázását is.

De a vörösök nem elégedtek meg ennyivel, azzal a lendülettel deszakralizáltak egyet még a dombtetőn: a templom helyén sebtiben felhúztak egy éttermet, amit a formája alapján elneveztek Ciupercának, ami magyarul gombát jelent. Lám, már akkor is gombának nézte a szélsőbaloldal a magyarságot, merthogy nyilvánvalóan nekünk szólt a kommunista üzenet. Nagyvárad lakossága ugyanis akkoriban még többségében magyar volt, a nemzetiségi arány csak az 1970-es években deformálódott el Bukarest erőszakos betelepítési programja következtében.

A nemrég felújított étterem a templom helyén (Fotó: Erdélyalbum.hu)

A Kálvária-hegy a későbbiekben viszont nem adta olyan könnyen magát. Néhány éve történt, hogy a bontásairól és kisajátítási botrányairól hírhedt váradi polgármester, Ilie Bolojan kezdett grandomán építkezésbe a hegyoldalban, ám nem számolt az omlásveszéllyel. A szokásos módon beleölték a lejmilliókat a szakszerűtlen beruházásba, majd az első hó súlya alatt megcsúszott a talaj, ami minden addigi tájidegen munkálatot tönkretett. A mini-Funar pedig örülhetett, hogy nem követelt emberéletet a domb bosszúja.

Ma a Kálváriára nem emlékeztet még egy emléktábla sem Nagyváradon. De a lelkekben még ott él a templom képe, az emlékezetet pedig mostantól ez a ritka lap és ez a rövid írás is tovább élteti. Mert Nagyváradnak is volt egyszer egy kis Regnum Marianuma...

Az Időutazás a magyar múltba 46. részében a visszatért budavári Turul-szobor előtt tisztelgünk.

A sorozat további epizódjait ITT tekinthetik meg.

Borítókép: 1900 körül kiadott képeslap az 1839-ben épített Kálváriáról, amit 1955-ben bontották le a kommunisták (Balázs D. Attila gyűjteménye)