A 2018 márciusában észlelt forgó objektum óránként háromszor sugárzott. Azokban a pillanatokban a Földről látható rádióhullámok legfényesebb forrása volt, és úgy hatott, mint egy égi világítótorony. A szakemberek azóta is találgatják, hogy mi lehetett ez a különös valami. – Ez az objektum néhány óra alatt megjelent, majd eltűnt – mondta a CNN-nek Natasha Hurley-Walker, a tanulmány vezető szerzője, a Curtin Egyetem asztrofizikusa. A csillagász szerint az égbolton semmi sem ismert, aminek ilyen hatása lehetne. Ráadásul nagyon közel van hozzánk – körülbelül négyezer fényévnyire.
A szokatlan felfedezés a Curtin Egyetem doktoranduszához, Tyrone O’Dohertyhez fűződik, aki a Murchison Widefield Array (MWA) teleszkóp segítségével Nyugat-Ausztrália külterületén észlelte a jelenséget. – Izgalmas, hogy a forrás ilyen különös tárgynak bizonyult – mondta O’Doherty, aki szerint az MWA széles látómezeje és rendkívüli érzékenysége tökéletes a teljes égbolt áttekintésére.
A be- és kikapcsoló, fellobbanó űrobjektumokat tranzienseknek nevezzük. A „lassú tranziensek” – például a szupernóvák – néhány nap leforgása alatt megjelenhetnek, és néhány hónap múlva eltűnhetnek. A „gyors tranziensek” – például a pulzárnak nevezett neutroncsillagok – ezredmásodperceken, esetleg másodperceken belül fel- és kikapcsolnak. Ez az új, hihetetlenül fényes tárgy azonban egyik csoportba sem tartozik. Tizennyolc percenként körülbelül egy percre kapcsolt be. A kutatók azt mondták, hogy megfigyeléseik egybevághatnak az ultrahosszú periódusú magnetár meghatározásával. (A magnetárok a világegyetem legextrémebb égitestjei közé tartoznak. A lehető legsűrűbb anyagból állnak, gyorsabban forognak, mint egy turmixgép kése, és a legerősebb mágneses teret gerjesztik, amit a kozmosz valaha látott.)
– Ez egyfajta lassan pörgő neutroncsillag lehet, amelynek létezését elméleti számításokkal megjósolták – mondta Hurley-Walker. Ugyanakkor senki sem számított arra, hogy közvetlenül észlel ilyet, és arra sem, hogy ilyen fényes. Valami miatt sokkal hatékonyabban alakítja át a mágneses energiát rádióhullámokká, mint bármi más.
A kutatók tovább figyelik a jelenség helyét, hogy lássák, visszakapcsol-e, addig pedig hasonló objektumok után kutatnak. Az esetleges további észlelésekből kiderülhet, hogy ez ritka, egyszeri esemény volt vagy égi objektumok új populációjáról van szó.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)
