1941-körül adták fel ezt a fotólapot Váradról Albertfalvára, amely akkor még nem is volt Budapest része. A dátumra csak következtetni lehet a bélyegző hiányából, ám Szigligeti Ede szobra már visszakerült a helyére. Jeles váradi születésű színműírónk szobrát 1912-ben állították fel a róla elnevezett színház elé, majd 1921-ben a megszálló hatalom sebtiben eltüntette innen. Akkor a Trianonban oly ügyesen és kegyetlenül manőverező brit származású román királyné, Mária szobrát tették a helyére. 1937-ben a már áthelyezett Szigligeti-szobrot is elbontották és eldugták a múzeumba, innen szabadította ki a kis magyar világ 1941-ben.
A Bémer Lászlóról, 1849 vértanú püspökéről elnevezett tér Trianon után „természetesen” a Mária királynő (Piata Regina Maria) nevet viselte, majd az 1940-es visszacsatolás után Horthy Miklós nevét vette fel, hiszen az ő katonái hozták el Nagyváradra azt a bizonyos reményt. Ráadásul maga a kormányzó is érintette a teret kíséretével, amikor a központi bevonulási ünnepségre tartott.
Alig 80 éves képeslapunkon már ismét magyarok a feliratok. A régi Pannónia Szálló már visszakapta a nevét, bár a köztes világra emlékeztető Hotel Palace név nyoma még ott látható a homlokzaton. A Restaurant szót is lecserélték végre Étteremre. A szemközti EMKE Kávéház is visszavette régi cégért, és levetette az Astoriát. Minden a helyén volt – néhány évig.
Mára visszatért a Mária-királyné kultusz és ezzel együtt a történelemhamisítás-szülte giccs is a térre. A trianoni sírásónő újabb szobrot kapott itt – bár Szigligeti most megúszta –, és az egykori Pannonia pazar étterme is felvette a Queen Mary nevet. A helyi újgazdagok itt ülik meg híresen „dekoratív” esküvőiket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!