időjárás 4°C Barbara , Borbála 2022. december 4.
logo
IDŐUTAZÁS A MAGYAR MÚLTBA

Hív Poprád, hív a Felvidék

Balázs D. Attila
2022.09.11. 08:00
Hív Poprád, hív a Felvidék

Van valami bizarr abban, amikor Benes és Masaryk tolvajlásból és ármányból született állama, Nagy-Csehszlovákia maradéka, a lakosságcserés Szlovákia nekünk reklámozza magát Magyarországon. „Olyan közel a kalandhoz, olyan közel hozzátok” címmel nyomul a magyar Felvidék jelenlegi tulajdonosa televízióban és interneten.

A turisztikai promóciónak szánt filmecske már az elején kiállítja a bizonyítványt rólunk – s tán joggal – mivel a filmben szereplő „Gábor, Budapestről” nem ismeri a Felvidéket – pardon: Szlovákiát –, pedig az milyen közel is van. 

Majd átfordul valami furcsa provokációba az alkotás, hogy milyen kár, hogy nem élvezhetjük ezt, meg amazt a tátrai, árvai, és selmecbányai „élményt” – vagyis mindazt, ami száz évvel ezelőtt még a Magyar Királyságé volt. Végül a narrátor közli, hogy bárcsak itt lennénk – és nyilván költenénk az euróra átváltott forintunkat náluk.

Pedig mi helyben vagyunk, felvidéki magyarok százezreiként, akik felett még ma, az EU „óvó karjai” között is ott lebeg a benesi Damoklész kardja, amely beolvadást, nyelvvesztést, vegyes házasságot, s mindezzel együtt nemzetvesztést szül. Ennek ellenére mégis jelen vagyunk és nem turistaként. 

Ha pedig át is lépjük az anyaország vagy a többi elcsatolt terület felől a határt, akkor sem válunk idegenné. Attól még, hogy már sok felvidéki településen nem beszélik a nyelvünket, a magyar Felföld a Szent Korona részének számít, amíg világ a világ. 

Kassástul, Pozsonyostul, Dunaszerdahelyestül, sőt Poprádostul is, ahol az eltelt száz esztendőben brutálisan megváltoztatták a népességi arányokat a tótság javára.

A Magas-Tátra alatti városkát 1910-ben még 2283-an lakták, ebből 818 német, 758 szlovák és 689 volt a magyar. Képeslapunk 1917-ben látta meg a napvilágot, amikor még hasonló volt az etnikai összetétel.

Fotó: Balázs D. Attila gyűjteménye

A tavalyi népszámlálás viszont a 49 855 poprádi lakosból (!) 46 166 szlovákot, 326 csehet és mindössze 101 magyart mutatott ki. Németből 41 főt számoltak össze, vietnamiból 56-ot.

Poprádot ettől még gyakran meg kell látogatni, s ha már ennyire invitálnak minket, lepjük hát el a Felvidéket.

Az Időutazás a magyar múltba 117. részében tovább járjuk régi nagy országunk útjait.

A sorozat további epizódjait ITT tekinthetik meg.   

Borítókép: Poprád. Fő tér. 1917. Divald és Monostory budapesti kiadása (Fotó: Balázs D. Attila gyűjteménye)

Füleki remények

A magyar képeslaptörténet megkerülhetetlen tagjai az irredenta lapok.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.