Az ózonréteg korábban is károsodott

Régóta gyanították a szakemberek, hogy az ózonréteg, amely megvédi az életet az ultraibolya sugárzástól, nagyrészt megsemmisült a 250 millió évvel ezelőtti tömeges kihalás idején. Most megvan ennek az első közvetlen bizonyítéka.

2023. 01. 13. 11:23
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tengeri fajok körülbelül kilencven százaléka és a szárazföldi fajok hetven százaléka halt ki a perm időszak végén. A nagy kihalást a feltételezések szerint egy szokatlanul heves vulkáni tevékenység okozta. A lávafolyamok felmelegítettek más kőzeteket, beleértve a szenet tartalmazókat is, ami hatalmas mennyiségű gázt, például szén-dioxidot szabadított fel. Ez az óceánok elsavasodásához és globális felmelegedéshez vezetett, ami viszont az óceánok alacsony oxigénszintjével járt. Ez megmagyarázza, hogy a tengeri élet miért szenvedett olyan súlyos károkat, de kevésbé világos, hogy miért halt ki olyan sok szárazföldi faj is. Az egyik lehetőség az, hogy a kitörések során felszabaduló halogénezett szénhidrogének ugyanúgy tönkretették a magas légköri ózonréteget, mint a XX. században hűtőközegként használt klórozott-fluorozott szénhidrogének (CFC), ami mindkét esetben nagy mennyiségű káros ultraibolya ­(­UV-) sugárzással járt.

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy ebben az időben megnövekedett a rendellenes alakú pollenszemcsék és spórák száma, ami az UV-sugarak okozta mutációknak tudható be. De ezek a rendellenességek a kitörések során felszabaduló más mérgező anyagok következményei is lehetnek. A kutatók egy különleges technika segítségével megmérték az UV-elnyelő vegyi anyagok szintjét a tibeti kőzetekből származó megkövesedett pollenszemcsékben és spórákban. A Science Advances lapban közölt eredmény szerint a legrégebbi kőzetrétegek néhány százezer évvel a kihalás előtt rakódtak le, a legfiatalabbak pedig néhány százezer évvel később.

 

Phil Jardine, a németországi Münsteri Egyetem munkatársa és kollégái kimutatták, hogy az ebből az időből származó pollenszemek és spórák nagyobb mennyiségű fényvédő vegyületeket tartalmaznak, mint a korábbi vagy későbbi időszakokból származók.

 

– Ez egybeesik a perm végi kihalással – idézte Phil Jardine-t a Newscientist.com, aki szerint a magasabb UV-szint csökkentette a növények fejlődését a szárazföldön, ami lépcsőzetes, de ­egyértelműen káros hatásokhoz vezetett a szárazföldi ökoszisztémákban. A tengeri környezetre gyakorolt hatás sokkal kisebb volt, mert a víz csökkenti a káros UV-sugárzást.

Ugyanez történne ma is, ha 1987-ben nem fogadják el a CFC-k fokozatos megszüntetéséről szóló montreali jegyzőkönyvet. A modellek azt sugallják, hogy e nélkül a 2060-as évekre hatalmas összeomlás következne be.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Newscientist.com)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.