Lakható zónában lakhatatlan bolygó

A NASA James Webb űrteleszkópja megmérte a Földhöz hasonló Trappist–1b bolygó hőmérsékletét, és megállapította, hogy túl meleg az emberek számára, és valószínűleg légköre sincs. Egy célponttal kevesebb az (űr)utazási irodák számára.

Hat évvel ezelőtt fedezték fel a csillagászok a Spitzer űrteleszkóp segítségével a Földtől 39 fényév távolságra lévő Trappist–1 törpecsillagot a Vízöntő csillagképben. Az objektum azért érdekes, mert körülötte hét sziklás bolygó kering. Az amerikai űrügynökség (NASA) új szupereszköze, a James Webb űrteleszkóp (JWST) most sokkal pontosabb adatokkal szolgált.

A Trappist–1b bolygó hőmérsékletéről a Nature folyóiratban megjelent új kutatás rossz hírrel szolgált: a Földhöz hasonló méretű bolygó szinte biztosan lakhatatlan.

A hét Trappist–1 exobolygó felfedezése óriási izgalmat váltott ki a csillagászok közösségében, mivel mind a hét szikla nagyjából akkora, mint a mi Földünk, és valamennyi a csillag lakható zónájában található. Abban a régióban, amely éppen megfelelő távolságra van a csillagától, hogy a felszínén folyékony víz legyen. – Ez a rendszer nagyszerű laboratórium és a legjobb célpont a sziklás bolygók légkörének vizsgálatához – nyilatkozta a Live-
science.com tudományos portálnak a tanulmány társszerzője, Elsa Ducrot francia csillagász.

A Trappist–1 bolygók a Napunknál sokkal kisebb csillag körül keringenek, amelyet M törpecsillagként ismernek. – Tízszer annyi ilyen csillag van a Tejútrendszerben, mint a Naphoz hasonló csillagok, és kétszer akkora a valószínűsége, hogy sziklás bolygóik vannak, mint a Naphoz hasonló csillagoknak – mondta Thomas Greene a portálnak.

Az M törpék nyilvánvaló célpontok a lakható bolygókat kereső csillagászok számára, hiszen könnyebb megfigyelni e kisebb csillagok körül a sziklás bolygókat. Van azonban egy probléma: az M törpék sokkal aktívabbak, mint a mi Napunk. Gyakran nagy energiájú részecskéket okádnak ki, amelyek károsak lehetnek a bimbózó földönkívüli életre vagy a bolygó légkörére.

A csillagászok az űrteleszkóp infravörös kameráját, az úgynevezett Mirit használták a bolygó hőkibocsátásának mérésére. Azt találták, hogy a Trappist–1b felszíne perzselő – körülbelül 232 Celsius-fok –, és valószínűleg nincs légköre. A felfedezés az űrteleszkóp újabb szenzációs eredménye, amely indulása óta folyamatosan címlapsztorikat produkál.

Ez az első olyan fényforrás, amely egy olyan kicsi és hideg exobolygó, mint amilyenek a mi Naprendszerünk sziklás bolygói – olvasható a NASA közleményében. – Egy korábbi teleszkóp sem volt képes mérni ilyen gyenge infravörös fényt – nyilatkozta Thomas Greene, a NASA asztrofizikusa, a közlemény vezető szerzője.

A Trappist–1b korábbi megfigyelései nem voltak elég érzékenyek ahhoz, hogy megállapítsák, van-e légköre, milyen a felszíne. Annyit tudtunk, hogy a bolygó egyik oldala mindig a csillaga felé néz, a másik pedig az örök éjszakában ragad. A szimulációk azt sugallják, hogy ha ennek a világnak lenne légköre, akkor a bolygó hőmérséklete alacsonyabb lenne, mivel a légkör eloszlatná a hőt. A JWST azonban sokkal melegebb hőmérsékletet regisztrált – ami azt jelzi, hogy nincs légköre.

Újabb bolygó hullott ki tehát az emberiség által lakhatónak hitt világok listájáról.

Az igazi izgalom azonban nem a Trappist–1b sajátosságaiban rejlik. A döntő dolog az, hogy a JWST képes ilyen típusú mérésekre, és a jövőben számos más exobolygó égkörét és hőmérsékletét kutathatja. Pierre-Olivier Lagage, a tanulmány társszerzője, a Miri nevű műszer egyik fejlesztője szerint ez a felismerés nagyon fontos lépés az exobolygók felfedezésének történetében.

Borítókép: A földszerű égitest felszíne perzselő és valószínűleg nincs légköre (Forrás: NASA)